Az tanév első természetbúvár foglalkozásán (október 06.) a nyár elején indított gilisztafarmunkat és az aquapóniás rendszerünk új táplálékállatait tanulmányoztuk.
A foglalkozás első részében a esős idő dacára a gilisztafarmunkból szedtünk talajmintát, amit a foglalkoztató teremben bontottunk szét. Nagy örömünkre a nyár folyamán szorgos gilisztáink a Közösségi Házban termelődött szerves hulladékból hasznos virágföldet termeltek. Ezenkívül a vizibolháinknak szerves tápanyagot, a Triopsainknak és a tóban élő halainknak pedig megfelelő táplálékmennyiséget produkáltak az utódaikkal.
A giliszták vizsgálata után megetettük az anya és ivadék guppiainkat az udvari algás-vízibolhás rendszerünkből hozott mintából. Az anyaállatok számára egy előszűrést végeztünk, amely során a nagyobb méretű vízibolhákat szűrtük ki, majd a fennmaradó szűrletből apró szemű molnárszitával a kisebb példányokat adtuk táplálékként az ivadékoknak. Az etetés során megfigyeltük a nemek közötti különbséget a farok alatti úszó vizsgálatával.
A guppik etetése és vizsgálata után a Koi pontyunk és aranyhalaink téli természetes etetéséről gondolkoztunk. Egy új táplálékállattal igyekszünk gazdagítani kutatásinkat: ez az állat a lisztkukac, ami a gilisztákhoz hasonlóan konyhai hulladékon is elél. Az állatkereskedésben vásárolt lisztkukacokat kísérleti jelleggel megetettük a bent tartott Koi-pontyunkkal, aki előszeretettel csemegézte be a kínált eleséget. Egy tenyészetből hozott mintából megvizsgáltuk a lisztkukac fejlődési stádiumait, amit a tanultak szerint a teljes átalakulási fázis szerint meg is neveztünk.
Az óra fennmaradó részében a Peti bácsi és Szabi által kidolgozott Triops pete szűrési és szárítási gyakorlatait próbáltuk ki, és természetesen leszedtük az aquapóniás rendszerünk friss paradicsomait is.
Természetbúvár Klub, Szeged 2-es, 3-as csoport