Túraklubunk a tanévet egy Mecsekben tett kirándulással zárta június 19-én, szombaton. A klubtagok közül többen már nyaralnak, vagy éppen az oltást kapták meg, de egy lelkes „keménymag” a szomszéd megye egyik legszebb részére látogatott el. Nem rettentett vissza minket a rekkenő hőség sem, a túra során volt alkalom arra is, hogy beszéljünk arról, hogy a következő tanévben merre szeretnénk majd túrázni. Alábbi összefoglalónk a szombati napról szól résztvevő fiatalok és egy szülő olvasatában:
„Megjártuk az idei tanév utolsó túráját, ami legalább annyira volt fárasztó, mint szórakoztató. Ezúttal a Mecsek nyugati részén barangoltunk, ami egy igazán gyönyörű táj, tele meredek lejtőkkel, fürgén csordogáló patakokkal, még rejtett barlangokkal is. Ám ezek nem jelentettek volna annyit, ha nem közösen éljük át ezt az egészet. Erős csapatnak érzem a K2-t, és pont az ilyen pillanatok miatt. Mindegyikünk emlékezni fog a véget nem érő dombokra – amiket sajnos meg is kellett másznunk – emlékezni fogunk a hegyoldalban megbúvó hűvös barlangra, illetve arra is, hogy megpróbáltuk ezt a hegyoldalt megmászni, ami jóval sikeresebbnek bizonyult, mint lejutni róla. Ezek az egyszerű, de fontos emlékek erősítik meg igazán köztünk a köteléket, és ezért gondolom, hogy a mi túraklubunk volt, ha nem is mindenki, de sokunk kedvenc programja.” Antal Dominik, Kaposvár 2-es csoport
„Szülőtársaim közül gondolom sokan értenek egyet azzal, hogy nehéz olyan programot kitalálni, ahol kamaszaink szívesen vannak együtt velünk, szülőkkel. Örülök annak, hogy ez a túraklubunkban megvalósulhat. Jó látni gyermekemet, gyerekeinket a közös kalandok megélése alatt. Néha nagyon aggódom azon, hogy azokat a számomra fontos dolgokat, amelyeket én anno megértem, a mai fiatalok életéből, (így a sajátoméból is) kimarad. Pedig fontosnak tartom ezeket a tapasztalatokat, a világra való nyitottságot, a természet szeretetét és megismerését is. Jó volt látni, ahogyan a gyerekek együtt vannak, nevetgélnek, figyelnek és észrevesznek szép dolgokat, EGYÜTT másznak hegyet a rekkenő hőségben, dünnyögés és csúnya beszéd nélkül. Ott voltunk, ott lehettünk velük, mégsem zavart a jelenlétünk. Hálás vagyok minden ilyen közös programért és várom a következőt, és kutatom is, hova mehetünk legközelebb.” Antalné Szabó Szilvia, szülő
„Mánfáról indultunk a tervezett túránkra a Mecsekben, a Kőlyukhoz vezető völgyben. Az első megállónk a nagyon szépen épen maradt árpád-kori templom volt. Közvetlenül mellette geoládát is találtunk, természetesen a dobozba rejtett kis füzetecskébe mi is jelet adtunk arról, hogy itt jártunk. Az égető napsütésben alig vártuk, hogy beérjünk az erdőbe, a fák alatt olyan jó hűs volt. Az Ágnes-vízesés felé vettük az irányt. Tiszta vize érdekes alakzatra csiszolta a köveit, ami számunkra szép látvány volt. A túrán patakok, források mellett haladtunk, amelyek számos természeti csodát mutattak nekünk. A kőlyuki barlangnál is megálltunk, ugyan csak kívülről tekinthettük meg, így is elképesztő volt, főleg a barlang szájából áradó hideg levegő. Akadtunk, akik próbára tettük egymást, és felmásztunk a tetejére is. Számomra egy nagyon élvezetes túra volt, kalanddal és nyugalommal együtt. Felmerült bennünk, hogy a nyáron egy éjszakai túrát is bevállalnánk. Szívesen számolunk majd be arról is.” Sárközi Eszter, Kaposvár 2-es csoport
A túrán készület képek a galériában tekinthetők meg.