A Kóda két kislány/kamaszlány/nő ízig-vérig nőies, saját életünkben is ismerős élethelyzeteiről szól. Abszolút „csajos”, abszolút emberi, egyszerre szerethető, és kicsit „piszkálós”, kellőképpen provokatív. Mert előjönnek azok a döntéseink/ifjúkori „hülyeségeink”amelyekre nem vagyunk (annyira) büszkék. Vidám, komolyan, mégis szívhez szóló egyszerre. A zenei háttér, vagy előtér csodálatos. Élmény volt. Nagy köszönettel tartozom azért, hogy gyermekeinkkel: a lányokkal együtt élhettem át ezt a remek előadást. Nehéz szót érteni a kamaszokkal, most mégis nagyon jóleső érzés volt anyaként, hogy olyan komoly dolgokról beszélgethetünk, mint barátság, hűség, megértés, kötelezettség, felelősség. Tettük ezt nagyon bensőséges beszélgetésben, amelyet ez a darab indított el. Árok-Vörös Ildikó, szülő
Egy igazán egyedi előadás volt. Csodáltam azt is, hogy egy ennyire mély darabot fiatal színésznők írták. Meglepett, hogy a színészek ilyen profin játszanak hegedűn, az élőzene a kis játéktérben nagyon szívhez szóló volt. Sárközi Eszter
Színházban jártunk az elmúlt héten. Csak a csajokkal a csoportunkból. Meggyőződésem (mentorként, drámatanárként), hogy akárcsak az ifjúsági irodalomban, színházi előadások témáját tekintve is vannak külön a fiúkat és külön a lányokat jobban érdeklő vagy másképpen megszólító darabok. Ilyen volt a Kóda is, az Y csoport előadása a Csiky Gergely Színházban. A darab két ember összefonódó kapcsolatáról, barátságáról, kitartásról, elkötelezettségről, árulásról, cserbenhagyásról, megbocsátásról, becsületről és nem utolsó sorban a szeretet megtartásáról szól. És persze nem csak a lányoknak tanulságos. Sárközi Angéla, mentor