„Csütörtökön egy felejthetetlen napot töltöttünk együtt a csoportunk egy részével a Dunakanyarban. Visegrádról indultunk egy hajókirándulásra Dömös felé, és már az első percektől kezdve éreztük, hogy ez a nap különleges lesz. A Dunán hajózva, csodás dimbes-dombos táj vett bennünket körül, a Visegrádi Fellegvár a hegyek közül magasodott ki, ami meghökkentően szép látvány volt.
Nagymaros, Zebegény után Dömös állomáson szálltunk ki és a Duna-parton sétálgattunk, közben sokat nevettünk, kacsáztunk versenyezve, hogy ki tud többet pattintani a vízen. A jó hangulat megteremtéséhez nem kellett sok csak mi, a víz, meg néhány jól irányzott kavics. Teljesen kikapcsolódtunk, minden gondot, bizonytalanságot hátrahagyva.
Később leültünk a fák alá, és valahogy magától jött a nosztalgiázás. felidéztük az elmúlt éveket, a hosszú éjszakai beszélgetéseket, a végtelen nevetéseket, a tábori bolondozásokat. Mintha tegnap lett volna, pedig jó pár év eltelt. Most, az érettségi után, egy korszakot fogunk lezárni. A nyolc év során számtalan közös munka és tanulás, együtt átélt utazás, közös történetek, közös célok voltak. Megváltoztunk! Már nem ugyanazok a focizó, bolondos gyerekek vagyunk! Most ott állunk a felnőtté válás kapujában, kicsit félve, de ugyanakkor kíváncsian, hogy mi vár ránk. Egy biztos: ezt a kapcsolatot, ami közöttünk kialakult, semmi sem veheti el. Ez örökre velünk marad!
A nap végén egy könnyed sétát tettünk Szentendrén a macskaköves utcákon. Miközben dalolásztuk: „Éjjel a macskaköves utakon, Megláttam egy mulatozó csapatot”…
Majd egy jóleső fagyizással zártuk a közösen eltöltött napunkat a Duna-parton.
Köszönjük az Alapítványnak ezt a remek napot, és az eddigi nyolc évet!” Kóczián Olivér, Jászság 3-as csoport
Képek a Galériában láthatók!