Lisszaboni Erasmus élmények

Lisszaboni Erasmus élmények

Az elmúlt években egyre több barátomtól hallottam, hogy az Erasmus program keretein belül milyen felejthetetlen élményeket és pozitív tapasztalatokat szereztek. Emiatt elszántam magam, és a sikeres pályázás után a portugál fővárosba, Lisszabonba utaztam erre a szemeszterre.

Most már lassan két hónapja vagyok itt, és kijelenthetem, hogy nagyon jó döntést hoztam. Az emberek sokkal közvetlenebbek és barátságosabbak. Nem rohannak, nincsen kapkodás, általában mindenki késik mindenhonnan. Az egész országot és az embereket belengi a ’nem kell ezen aggódni, majd csak lesz valahogy’ attitűd. Stresszelő helyivel még nem találkoztam, szerintem nem is ismerik ezt a szót.

A város maga gyönyörű, nemhiába a rengeteg turista. Az óváros szűk, kanyargós utcái, a jellegzetes villamosok, a tengerpart, a Belém-torony, a Krisztus király szobor, az Április 25-e híd, ezek mind mind azt bizonyítják, hogy csodaszép helyen tölthetem a félévet.

Az időjárás itt és Magyarországon körülbelül ég és föld. Lassan november lesz, de én még mindig a rövidnadrág, rövidujjú póló kombót alkalmazom. Eső is mindössze háromszor esett, amióta itt vagyok.

A lisszaboni tömegközlekedés viszont tud meglepetéseket tartogatni. A menetrend itt inkább amolyan útmutatóul szolgál, a buszok néha jönnek, néha nem. A metró néha késik 20 percet, néha előbb érkezik, emiatt te késed le. Kellett egy kis idő, mire hozzászoktam, de mostanra kitapasztaltam a rendszer sajátosságait.

Szerencsére a fővárosból könnyű eljutni más portugál helyekre. Így volt lehetőségem eltölteni egy hétvégét Portoban, négy napot az Azori-szigeteken, és több alkalommal kimenni a nyugati partvidékre.

Az egyetemen szakmai, műszaki tárgyakat vettem fel. Mivel párhuzamosan az otthoni tárgyaimat is csinálom, ezért nem könnyű menedzselni és észben tartani a határidőket. Mindenesetre eddig megbirkóztam a feladattal.

Összességében remekül érzem kint Lisszabonban magam, bátran ajánlom mindenkinek a várost, akár turistaként meglátogatni. Diáktársaimat pedig ösztönözném arra, hogy igenis éljenek az Erasmus, vagy az azzal egyenértékű nemzetközi tanulmányi lehetőségekkel. Nem fogjátok megbánni.

Balla Ábel, Kaposvár 3-as csoport, BME MSc vegyipari gépész