Jászsági legendák nyomában – Jászapáti

Jászsági legendák nyomában – Jászapáti

„A Jászság településein rengeteg legenda, történet kering, melyek mindegyike egy-egy érdekes múltbéli eseményen alapul. A Jászság 4-es csoport érdeklődő fiataljai már az elmúlt évben is felfedezték Jászságunk értékeit, hiszen a csoportba járó gyerekek településeit meglátogattuk és megismertük nevezetességeiket. (A címlapfotók ezen alkalmakkor készültek.) Folytatásként az idei online oktatás alatt sem tétlenkedtünk és a gyerekek a saját településükön kutattak legendák után. Ezeket a történeteket szeretnénk most bemutatni sorozatunkban. Első helyszínünk Jászapáti, ahonnan Pege Angelika gyűjtését ismerhetjük meg a jászapáti templomról.” Hábenciusné Balla Andrea, mentor

„Maga a templom, avagy nevezzük nevén a Kisboldogasszony-templom sokkal régebben épült, mint gondolnánk. Közel 700 évet kell visszamennünk az időben ahhoz, hogy megértsük, hogyan, miért és mikor került ide a templom. Apáthyszállást, a mai Jászapátit az első írásos okmányok 1391-ben említik. Ekkor már a Szűz Máriáról elnevezett kőből készült szentély itt állt. Ha apátsági templom volt egykor, akkor eredete még előbbre vezethető vissza, de ha a jászkunok építették, akkor valószínűleg a XIII. század végén vagy a XIV. század elején épült, viszont a középkori időszak lezárult és ezzel nem csak a szentély lett nagyobb, hanem az emberek látóköre is. A 15. század végén már a reneszánsz életstílus jellemezte az életet. Ez azt jelenti, hogy nem csak a költészetre és a festészetre, hanem az építészetre is jellemzőek voltak a reneszánsz eszmék, amik a következők voltak: szabadság, az emberi lét fontossága és csodálása. A középkori vallást a reneszánszban sem kérdőjelezték meg, de az ember látóköre kitágult. Nyugaton a feudalizmus eltűnésével megindult a polgárosodás és a városiasodás, habár igaz, hogy nálunk még csak jóval később zárult le ez a korszak a hatásait itt is érezhetjük elég, ha csak a templomot megvizsgáljuk.

A templomra jellemzőek a gótikus stílusjegyek: a torony csak egy oldalával támaszkodik a templom falához, faragott kőből készült támpillérei vannak, amelyek a torony sarkainál állnak, csúcsíves ablak az „öreg” toronyban. A tornyok körüli rész ma is az eredeti, azt sohasem bontották le. Az eredetileg gótikus épületet a reneszánsz korszak vége körül, tehát 1745-59 között a város barokk stílusban kibővítette a templomot és új tornyot is építettek rá. Felszenteléskor Kálmán János plébános azt mondta: „Sosem fogják azt a jászapátiak megérni, hogy a templom megteljen”. Az élet azonban ezt hamar megcáfolta, mert az egyre növekvő lakosság befogadására kicsinek bizonyult.

1805-ben már terveket készítettek a templom bővítésére, de csak 19 év után jutott a város anyagilag olyan helyzetbe, hogy az építést megkezdhesse. 1828-ra fejezték be az újabb átépítést, kereszthajóval bővítették, új szentélyt emeltek, mindkét oldalon sekrestyével. A régi templom alatt sírbolt is volt, ahová 1759-ig temetkeztek, és amit 1825-ben töltöttek be. Mára a templom 3500 ember befogadására alkalmas, hossza 62 méter, a tornyok magassága 34 méter. Az Egri Egyházmegye második legnagyobb temploma az egri bazilika után. Annyi korszak és annál is több változás volt jelen a templom életében. Egy egyszerű kis szentélyből, mára egy hatalmas műemlék lett. Minden időszaknak megvannak a saját csodái, amikből egy kicsi mindig is megmaradt rajta.” Forrás: Jászapáti Város honlapja. Pege Angelika Jászság 4-es csoport

A Jászsági Térségi Televízió április 7-ei adásában szintén a jászapáti templom történetével kapcsolatosan hallhattunk híradást. Amelyből kiderül, hogy kutatást végeznek a helyszínen, hogy kiderítsék: a Jászapáti Kisboldogasszony Nagytemplom alatt valóban található-e egy Árpád-kori előtemplom. A régészek egy Pulsar földradarral térképezik fel a templom belső területét, majd számítógép modellezi a kinyert adatokat. Falakat, üregeket, az egykor vélt építkezés nyomait kutatják.

Az erről készített adás itt megtekinthető: https://www.youtube.com/watch?v=J7JsJxUXAek