Kalandozások Európában- „Az vagy, amit megeszel.?!”
„A június 5-i idegennyelvi projektnap témája a természettudományos projekthez kapcsolódóan a táplálkozás, egészséges étkezés volt. Az „Az vagy amit megeszel.?!” projekt megvalósításához nyelvenként és nyelvi szintenként országokat rendeltünk, melyek étkezési szokásainak, egészséges életmódhoz és környezettudatos táplálkozáshoz való hozzáállásuk feltérképezése volt a cél.” Pécsi mentorok
A projektnapról készült fotók a galériában megtekinthetők.
Így láttuk mi…
„A német B1-es csoport Európa különböző nemzeteinek étkezési és bevásárlási szokásait vette górcső alá, elsősorban Németország és Hollandia evési kultúráját és a táplálkozáshoz kapcsolódó irányelveit vizsgáltuk meg. A csoportot Peter Menzel képei, a 2021-es német táplálkozást vizsgáló felmérés és néhány rövid videó inspirálták az egészséges életmódot bemutató plakáthoz. A B1-es csoport autentikus német nyelvű tartalmakat dolgozott fel, ezt ügyesen formálták saját nyelvi szintjüknek megfelelő tartalommá. Melyről a projekt zárásaként rövid prezentációt tartottak egymásnak a különböző nyelvi szinten álló gyerekek. A prezentáció sajátos formája apropóján mindenki beszédidőhöz jutott. A plakát készítése során a problémamegoldási képességüket is latba vetették. Sikeres projektnap volt.” Czimondor Csilla, nyelvi fejlesztő
„A német C1-es csoport a mai projektnapon a géntechnológia és génmódosított élelmiszerek témát járta körbe. Kisebb szókincsfejlesztő feladatok után, különböző újságcikkek és videók segítségével megismerkedtünk a génmódosítás fogalmával, annak előnyeivel és hátrányaival, illetve összehasonlítottuk Németország, Magyarország és a világ többi országának politikai gondolkodását ezen a területen. Hasznos és új információkkal lettünk gazdagabbak és a téma nehézségének ellenére a csoport tagjai motiváltan és örömmel dolgoztak a nap folyamán.” Jobbágy Kata, nyelvi fejlesztő
„A B1-es angol csoport Franciaország és Ausztrália nemzeti ételeit és az ottani lakosok étkezési szokásait ismertette a többi résztvevővel. Posztert készítettek az ételkülönlegességekről és utána szóbeli prezentáció formájában mesélték az érdekesebbnél érdekesebb részleteket. A kagyló, csiga, békacomb, kenguru hús és a tündérkenyér sem hiányzott a menüről. Érdekes volt, ahogy a másság elfogadása, a különböző ízlésekre és szemléletmódra való nyitottság észrevétlenül előkerült és fontos szerephez jutott a projekt feladatok elvégzése során.” Virágh Judit, nyelvi fejlesztő
„A B2-es csoport a vegán ételek témakörét járta körül. Megismertünk több hagyományos török ételt (humusz, falafel) és ezek elkészítését, amelyek egészségesek, nem tartalmaznak állati eredetű alapanyagot és alacsony a környezetre gyakorolt hatásuk. Ezen kívül megismertük, hogy a nagyvállalatok miként húznak hasznot azáltal, hogy egyes termékeiket vegánnak címkézik fel, ami félrevezetheti a vásárlókat. Végül megismertük és bemutattuk a fentiekkel együtt a növényi alapú Impossible Burger-t és annak gyártását. A projekt a céljait minden tekintetben teljesítette.” Pap Tamás, nyelvi fejlesztő
„A C1-es csoport tanulói a kijelölt két ország – Kanada és Grönland – étkezési szokásainak az összehasonlítása és az egészséges életmód szempontjából történő elemzése után az élelmiszer pazarlás témájával kezdtünk foglalkozni. Egy szakértő előadásának megtekintése után a pazarlás számszerű mértékével is szembesülhettek a tanulók. A megoldás egyik lehetséges módja a zero waste mozgalom, amelynek hazai és külföldi képviselőitől is néztünk videókat és egy plakáton közérthető módon összefoglaltuk a legegyszerűbb, mindenki számára megvalósítható alapelveket. Ezeknek betartásával mindenki sokat tehet a környezetéért. A fenntartható fejlődés vizsgálata volt a harmadik szempontunk az élelmiszer vásárlással és fogyasztással kapcsolatban. Ennek áttekintéséhez készítettünk egy interaktív kérdőívet, amelyet a közösségi ház többi tanulója is kitölthet és az eredmény segítségével kiszámolhatják az ökológiai lábnyomukat. A tanulók a szintjüknek megfelelő nehézségű és mennyiségű feladatot végeztek el, érdeklődve, motiváltan, sok tanulsággal.” Andókné Pörnecz Gabriella nyelvi fejlesztő
„Az angol B1+ csoport két témakört dolgozott fel. Először körbejártuk a nemzeti ételeket az Egyesült Királyság országaiban, valamint Lengyelországban és ezek összetevőit vizsgáltuk meg. A nap folyamán összehasonlítottuk ételeik kalóriatartalmát, lebontva zsír, cukor és egyéb összetevőkre. Végül összehasonlítottuk a világ átlagával, különös tekintettel arra, hogy mennyit költenek az egyes országokban élő családok egy heti élelmiszereikre. A csoport másik fele a fent említett országok éves ételpazarlását vizsgálta két szempont alapján. Egyrész különbséget kell tenni az előállítás során kárba ment élelmiszer és a vásárlás után kidobott élelmiszer között. Megdöbbentő adatokat találtunk arról, hogy milyen nagy mennyiségű étel megy a szemétbe, miközben a világban rengeteg helyen éheznek. A világon átlagosan a boltba kerülő termékekből összesen 1/3 végzi a szemétben. Érdemes volt a mai napon ezeket a témákat feldolgozni, a gyerekeknek az új információk megismerése mellett a nyelvi készségek fejlesztését is meg tudtuk valósítani.” Gál András, mentor, nyelvi fejlesztő
„A mai délelőttön kipróbálhattam magam tanító szerepben, ugyanis lehetőséget kaptam arra, hogy az egyik németes csoportnak én tarthattam a foglalkozást. Új feladat volt ez számomra, hiszen ilyet még ezelőtt nem csináltam. Őszintén szólva eléggé izgultam, de a csoport rendkívül együttműködő és segítőkész volt, így megkönnyítették a dolgom. A foglalkozás elején szókártyákkal bemelegítettünk, ráhangolódtunk a témára majd készültem nekik egy német nyelvű videóval, ami 10 szabályt mondott el az egészséges táplálkozás alapjairól, illetve két cikket olvastunk el és fordítottunk le együtt, sok új szót tanulva ezzel. Egyik cikk sem volt könnyű, de a gyerekek jól vették az akadályokat. Az egyik többek között arról is szólt, hogy Németországban hogyan és miként alakultak egyes élelmiszerek fogyasztási gyakorisága, megtudtuk azt is, hogy a felnőttek hány százaléka elhízott, illetve egy kutatásról is szó volt benne, ahol vegán, vegetáriánus és mindenevő gyermekeket vizsgáltak. A második cikk pedig a főbb táplálkozási formákról szólt, kiemelve a különböző vegetáriánus csoportokat, mint például a lakto-ovo-vegetáriánusokat. Miután megbeszéltük az új szavakat és a leglényegesebb információkat egy szép, színes plakátot készítettek belőle és ezek alapján aztán bemutatták a másik két németes csoportnak is. Személy szerint nagyon élveztem a mai napot, remélem a „csoportom” is hasonló véleményen van és használni fogják az újonnan tanult szavakat. Nagyon szépen köszönöm a mai lehetőséget és bizalmat is a Mentoroknak. 😊” Tischlér Renáta, Pécs 1-es csoport, Pécsi Tudományegyetem, dietetikus hallgató