Medvehagyma nap Pécsett

Medvehagyma nap Pécsett

“Április 14-én a Mohács 3-as csoportunk ellátogatott Pécsre, mert meghívást kaptunk egy mecseki kirándulásra és a pécsi közösségi házba.  Reggel mind izgatottan vártuk, hogy végre odaérjünk és találkozzunk a pécsi csoportokkal, akik már a megbeszélt helyen – Misina-tetőn – vártak minket. Egy rövid tájékoztatás után el is kezdtük túránkat mélyen a Mecsek hegységében, hogy körbejárjuk az erdőt, illetve medvehagymát is gyűjthettünk magunknak. Az út kicsit hosszadalmasnak, fáradalmasnak tűnt, azonban a nyugodt, csöndes erdő, a friss levegő és a jobbnál-jobb beszélgetések elterelték a figyelmünket, így észre sem vettük, hogy elértünk a Nagy-Tubesre, ahol a kilátó állt, mely nem csak gyönyörű kilátást biztosított az egész városra, hanem gyönyörű és egészséges medvehagymát is találtunk. Délután visszamentünk  a közösségi házba, ahol szívélyes vendéglátásban volt részünk, megkínáltak minket friss pogácsával, szendvicsekkel. Napunk végéhez közeledve pedig két előadáson vettünk részt, amelyet a pécsi csoportok két tagja adott elő nekünk, az előadás a Mecsek hegységről és a már korábban emlegetett medvehagymáról szólt. Végül egy kvízt oldottunk meg, mely a korábban bemutatott előadás témáját dolgozta fel. Az előadás és a kvíz után még egy medvehagymából készült pestokostolóra is volt lehetőségünk, majd megköszöntük a vendéglátást és elköszöntünk. A nap igazán érdekes és tartalmas volt. Köszönjük a pécsi csoportnak ezt a lehetőséget!” Orosz Gergő, Mohács 3-as csoport

 

“A tavaszi szünet első napja és a ragyogó idő lehetővé tette, hogy a megszokottól eltérően, hétköznap találkozhassunk csoporttársainkkal; városhatáron innen és túl. De ne siessünk ennyire előre, hiszen a történetünk több, mint egy hónapra nyúlik vissza. Februárban egy nagylelkű meghívás keretén belül Mohácsra látogattunk, ahol a világszerte egyedi busójárást csodálhattuk meg. Mivel mind a társaság, mind a látvány csodálatos élményt nyújtott, úgy gondoltuk, hogy mi is vendégül látjuk kortársainkat otthonos városunkban. Szerencsére az időpontválasztás tökéletes volt, a nehezen kelőknél találó volt a “hasadra süt a nap” mondás. Semmiképp sem szerettünk volna a Közösségi Házban “fonnyadni”, így hát az irodai hangulattal legjobban szembemenő, Pécs egyik legvarázslatosabb helyére terveztünk kirándulást, a Mecsekbe. Az éghajlat, és évszak lehetővé tette, hogy programunkat még színesebbé tegyük a nagy népszerűségnek örvendő medvehagyma szedésével. Elvárásoknak megfelelően mindenki megjelent a szokásos találkozóhelyen, ahonnan busszal közelítettük meg a Tubest. A pécsiek részéről mindhárom csoportnak lehetősége nyílt részt venni ezen a felejthetetlen napon, és megismerni a tőlünk 47km-re lakó társainkat. A TV toronynál ragyogó szemekkel pillantottuk meg a mohácsi csoport tagjait, akik eleget tettek a meghívásunknak. Ahogy pillantásaink találkoztak sok élmény és szívszorító emlék tört fel szívünk belsejéből, és engedte szabadon örömünket. Ezzel az önfeledt boldogsággal indultunk neki a kb. 7 km-es túránknak. Ugyan nem tettünk meg nagy távot, a tavaszi fáradtság biztosan megviselt néhányunkat, köztük engem is. De azért is voltunk ott, hogy tartsuk egymásban a lelket. Sajnos ma sem telt lassabban az idő, bármennyire is szerettük volna, így hát az öt percnek tűnő kirándulásunk hamar véget ért. Viszont ez korántsem jelenti azt, hogy nem volt sűrű a mecseki látogatásunk. Először a Kis-Tubes kilátót szemléltük meg, ahol könnyen bele lehetett merülni a város madártávlati képébe. Aki nem figyelt oda, azt bizony a hatalmába kerítette a látvány, és a csoportképig tátott szájjal bámulta Pécset és környékét. Bár már ez is lenyűgözte kedves vendégeinket, mi mégis telhetetlenek voltunk, és a Nagy-Tubes kilátót tűztük ki második úticélunknak. A viszonylag felhőtlen időnek köszönhetően szépen látszódott a domborzat, melyet sűrű zöld takaró fedett. Ezen kívül itt értük el napunk csúcspontját, a szó szoros értelmében, hiszen 611 m magasan, a Nyugat-Mecsek legmagasabb pontján szedhettünk medvehagymát. Szigorúan a 2 kg határ alatt, de azt kihasználva gyűjtöttük össze a Mecsek ízletes ajándékát. Csodával határos módon nem ragadtunk le sehol, így sikeresen elértük a buszt, mellyel még időben megérkeztünk a Közösségi Házba. Elfogyasztottuk a kiadós ebédünket, majd levezetésképpen két előadást hallgathattunk meg, melyekkel a Mecsekbe és a medvehagyma történetébe nyerhettünk részletesebb betekintést. Az előadók nem csak a levegőbe beszéltek, hiszen a prezentációt követően egy Kahoot játék keretein belül lett számon kérve a sok érdekesség. Mindenki teljes odaadással, versenyszellemmel küzdött, de ha az első helyet nem is, egy hatalmas élményt mindenképpen hazavihetett magával. Ezt követően elérkeztünk a nap utolsó programjához, méghozzá a medvehagyma pesto kóstoláshoz, mindenkinek szó szerint tálcán kínálták a lehetőséget. Úgy vélem, hogy egy hasznos, egyben örömteli napot tudhatunk magunk mögött, mely minden szempontból különleges volt. Köszönjük szépen elsősorban a Mohácsi diákoknak, hogy mosolyt csaltak az arcunkra, emlékeket a lelkünkbe, és melegséget a szívünkbe! De nem mehetünk el a mentorok, avagy kismentorok munkája mellett sem, akik biztosították a felhőtlen időtöltést és a programok gördülékeny lezajlását! A mohácsi gyerekek és a kicsik egy kis ajándékkel térhettek haza, amit a Húsvét jegyében Balla Melodi csoporttársunk osztott ki.” Dömölki András, Pécs 2-es csoport

A közös program fotói a Galériában megtekinthetők.