Mini kirándulásokon jártunk

Mini kirándulásokon jártunk

„A Jászberényi Állat-és Növénykertben jártunk, ahová a felújítás alatt álló Közösségi Ház elől indultunk. Természetesen mindenki nagyon örült, hogy egy kicsit kimozdulhat és találkozhatott a barátaival. Mikor megérkeztünk az állatkertbe volt egy kis szabad foglalkozás, majd újra találkoztunk Hegedűs Laurával, az állatgondozóval, aki a ZOO projektben nagyon sokat foglalkozott velünk, beszélgettünk, azután egy látványetetést mutatott be nekünk. Az első állatok, akikről érdekes információkat kaptunk, azok a szurikáták és a tarajos sül voltak (utóbbitól még tüskét is kaptunk). Sok olyan érdekességeket hallhattunk ezekről az állatokról, amiket a projekt alatt megtanultunk, de sok újak is. Megtudtuk, hogy ha a létszámuk túlságosan megnő, akkor afféle állatkertek közti csere lép érvénybe és egyik állatkertből a másikba átszállítják az állatokat. A szurikáták esetében olyanba, ahol még nincsenek jelen, mert nem igazán fogadnak be új tagot a csapatukba, és komoly sérüléseket tudnak okozni azoknak, akik nem eleve oda tartoznak, rosszabb esetben akár meg is ölhetik őket. Utána az ormányos medvékhez vezetett utunk. Megetettük őket banánnal és Laura itt is mesélt az állatokról. A legérdekesebbek közt az volt, hogy bár ormányos medve a nevük, de nem tartoznak a medve félék csoportjába, viszont az ormányukat – ami bár nem akkora, mint egy elefánté – táplálékszerzésre használják. Az ormányos medvék után a gyűrűs farkú makikhoz látogattunk el, bár most bemenni nem lehetett egészségügyi okokból, de így is láthattuk őket. Róluk a legfontosabb tudni való az, hogy ők nem majmok, hanem makik, akik afféle fél-majmok. Madarak közül kiemelném Matildot, a hollót, aki a legokosabb madár, akit eddig láttam. Öröm volt látni, hogy milyen jó kapcsolatban van a gondozójával. Mivel Matild már nem lehet a párjával, ezért Zoli bácsi minden nap foglalkozik vele és trükköket tanít neki. Ők már egy nagyon összeszokott páros. A holló után mentünk is a medvékhez. Mindenfélével etettük őket: almával, répával és karalábéval is. Az etetések után a csoporttal alkottunk egy kicsit. Egy természetművészeti alkotást, tobozokból. Nagyon szépre sikeredett, ezért megfogadtuk, hogy minden kirándulás után alkotunk valami hasonlót, ahol a környezetünkben talált terméseket, leveleket, köveket használjuk csak fel. Nagyon köszönjük Laurának ezt a csodálatos napot!” Pege Gyula, Jászság 3-as csoport

 

„A karantén után először találkoztunk egymással a csoportból pár fiúval, egy kis kirándulásnak hála. Nagyon örültünk, hogy újra láthattuk egymást. A kirándulás helyszíne egy öregerdei tanya volt. A tanyán megmutatták nekünk a libákat, kacsákat, tyúkokat, szamarat és egy lovat is, pár barátságos kutyát is simogathattunk.  A házigazda megmutatta, hogy a szárnyasoknak volt külön bölcső, ovi és még suli is. A tanyán volt egy szép tó, aminek a partján jó volt beszélgetni a többiekkel egy kicsit. A tónál kavicsokkal kísérleteztünk és alkottunk, a folyamatról kisfilm is készült.  Az alkotások után focizni is tudtunk, ami már nagyon hiányzott! Majd Jászfelsőszentgyörgy felé, a Kerekudvar felé vettük az irányt, ellátogattunk egy romhoz, ami régen a Gosztonyi kúria volt. 700 évvel ezelőtt is lakott település volt, nemesi  birtokként  működött  az   1945-ös földosztásig. Itt sokáig virágzó gazdálkodás folyt. 200 éve épült kastély mellé a mesterek házai és a cselédszállások, gabonatároló,  pajta,  istálló, egy szépen felújított kápolna is épült. A hatalmas rom elkápráztatott minket, de sajnos már az állapota miatt lebontás előtt áll. A nap végén sajnos búcsúznunk kellett, de már várjuk a következő kirándulást!” Horváth Ferenc, Jászság 3-as csoport

 

„A hétvége folyamán lehetőségünk volt kisebb csoportban újra találkozni egymással, amit már nagyon vártunk. Természetművészeti alkotásokat készítettünk közösen, mégpedig hat mandalát, amiket falevelekből, virágokból, tobozokból és kisebb termésekből készítettünk el és eközben még egy kiserdei kirándulást is tartottunk. Az alkotást a Vasas horgásztónál folytattuk, alkotás közben rengeteget nevettünk, majd a Zagyva partján a zúgónál elfogyasztottuk a finom pizzát, ami mindenkinek nagyon jól esett és páran mezítláb átmerészkedtek a part túlsó oldalára is. Egy nagyon izgalmas napot tudhatunk magunk mögött, mindenki nagyon jól érezte magát és örültünk, hogy újra láthattuk egymást! Köszönjük a kirándulást!” Kis Evelin Éva, Jászság 3-as csoport

A többi kép a Galériában látható!