Együtt – egymásért
A belső és külső motivációs tényezőkről, a lendületes kezdés utáni gyors kiégésről való beszélgetéssel kezdődött a tegnap esti érdekképviseleti fórum Kaposváron, ahol mindhárom csoport fiataljai és szüleik, valamint a mentorok voltak jelen. Közösen gondolkoztunk a hullámzó motiváció buktatóiról a lendület csökkenéséről, valamint arról, hogy milyen tényezők tudják segíteni a motiváció tartósságát: például vajon az elköteleződés tartósságának lehet-e kulcsa a jó közösség megteremtése? Vajon amikor elfogy az erő, az újdonság varázsa, s megérkeznek az első második, sokadik feladatok – esetleg problémák – a hétköznapokban, mennyire tud a csapatszellem és kialakult jó kapcsolatok, barátságok megtartóerőként hatni, működni? Vajon nevezhetjük-e a felsorolt motiváció csökkenést a kiégés jeleinek? Egyelőre még gyakoribbak voltak a felmerülő kérdések, és nem mindre sikerült válaszokat találni. Bízunk abban, hogy a mohácsi fórumon a többi szülőtárssal könnyebb lesz egy jó stratégiát megalkotni. Addig pedig koncentráltabban igyekszünk csapatot erősíteni, házszintű programokon a szülőket még közelebb hozni egymáshoz. S hogy miért is ebből a nézőpontból vizsgálódtunk? Mert a szülő – gyermek – mentor – Alapítvány négyszögében minden mindennel összefügg, s tényleg csak együtt működik a rendszer igazán.
V. Sárközi Angéla, mentor
