A hollók földjén jártunk
A héten egy nagyon természetközeli helyen voltunk, Somogyfajsz volt az úticél. Felkelés 04:00-kor, indulás 04:40-kor és érkezés a somogyfajszi Kund kastélyhoz 06:30-ra. A Belső-Somogy dombos útjain, sűrű köd közepette róttuk a kilométereket a vadregényes patak partjáig. Vendéglátónk, Tömösváry Tibor fogadott bennünket, akivel megbeszéltük a napi tervet és felpakoltunk egy pick up platójára. Sáros utakon, hajnali derengésben, egy égeres közepén vezetett utunk, ahol a szürkemarha gulya jár ki a legelőre. A Boronka patak egyik hídján átkelve megpillantottuk a fás legelő szélén a fotós lesünket, amely előtt sekély tavacska, egy töltés majd egy nagy kiterjedésű, facsonkokkal taglalt vízfelület állt. A csalétkek kihelyezése következett a töltés vakondtúrásokkal tűzdelt földjére. Zsigerek a fő csalogatói a célmadarainknak. A lesünk üvegvegpucolása, majd a helyek elfoglalása következett. 1 celsius fokot mértünk a lesben. Vendéglátónktól elbúcsúztunk, a terepjáró elhaladását kíváncsiskodó hollók kiabálása jelezte. Rendkívül okos madarak a hollók, mert a ködben kellő távolságra gyülekezve figyelték mi is történik. Két bátor egerészölyv szállt ágról-ágra közelebb a célterülethez. Egyikük kíváncsiságát éhsége legyőzte, mert odaszállt egyenesen vadra és falatozni kezdett. A másik ölyv is beadta derekát, leszállt és evett.

A hollók már türelmetlenül és éhesen kiabáltak körülöttünk és köröztek a tavacska felett. Egyikük bátran landolt és odasomfordált az ölyvhöz, aki szárnyait kimerevítve jelezte, hogy ebből a finomságból márpedig nem fog adni. Aztán jött még egy holló és még egy és még jöttek, köröztek, leszálltak, egy-egy finom falattal távoztak. Rengetegen voltak és nagyon gyors ütemben horták el az adagokat az ölyvek körül, míg azok megelégelték s talán jóllakva otthagytak minden maradékot. Na, erre a pillanatra várt minden feketetollú.

Vitte mindegyik holló a nyesedéket, amerre látott. A fényképezőgépek halk kattogása közepette teltek a percek. A fotós ilyenkor szembesül azzal, hogy milyen kevés lehet a 64Gb-os SD kártya. A köd, a félhomály, a madarak sötét ruházata és gyors mozgása próbára tették Győző Zalán, Tóth Kristóf és Kámán Kristóf elképzeléseit. Iso és záridő azok az értékek, amelyekkel ilyenkor játszani kell ahhoz, hogy az elképzelthez hasonló kompozíciók szülessenek. Ahogy fogyott az élelem, úgy kezdtek el fogyatkozni a nemes „énekesmadarak”. A nagyobb csontok maradtak a végére, civakodásra éppen megfelelőek voltak. Háttérben fekete harkály próbálta a fakéreg alól kipiszkálni a hernyót. Nem zavartatta magát a fotósoktól. Megérkeztek aztán a bütykös hattyúk is a facsonkokkal tagolt nagy vízfelületre. Az időjárás később sem sokat változott. Sűrű köd és 1-2 celsius fok maradt velünk. Átfáztunk, dideregve vártuk vendéglátónk megérkezését. Hazafele Bercivel a pásztorral is találkoztunk, aki sietve engedte még ki juhokat a mezőre. Egy kézfogással a Kund Kastélynál elbúcsúztunk Tömösváry Tibortól és a szép emlékekkel és tapasztalatokkal elindultunk Mezőcsokonyába, Somogysárdra és Tapsonyba a ködös és rázós somogyi utakon.
További képek a galériában: https://www.csanyialapitvany.hu/portfolio_page/a-hollok-foldjen-jartunk/

