A víz, mint élettér-Tisza Projekt Szeged

A víz, mint élettér-Tisza Projekt Szeged

Az elmúlt hétvégén a vízzel, mint élettérrel foglalkoztunk a Tisza projekt keretein belül.

Kétnapos projektnapunkon Ambert, az Alapítvány angol anyanyelvű fejlesztőjét is vendégül láttuk az új Közösségi Házunkban.

Projekthétvégénk első napján, november 26-án pénteken a matematikáé volt a fő szerep. Attila és Gergő segítségével a közelgő felvételire készültünk, majd átbeszéltük másnapi feladatainkat, vízmintavételi eszközökkel ismerkedtünk meg.

Második napunkon mielőtt Ambert fogadtuk az állomáson Peti bácsival a Tiszából, a Tisza aljzatából és a Partfürdőn kialakított tóból vettünk vízmintákat a délutáni foglalkozásunkhoz.

Miután Amberrel megérkeztünk a Közösségi Házba, egy rövid reggeli után Anna angol nyelvű foglalkozásán vettünk részt, melynek a témája a Tiszában lévő ízeltlábúakról és csigákról szólt. Az interaktív foglalkozás után angol nyelvű szituációs játékban vettünk részt a puhatestűek témakörében.

 

Délután az angol foglalkozások után az udvarunk kistavából, csapvízből, Szabi kísérleti algás vízéből és a pincében található páraelszívó berendezésekből vettünk mintákat elemzésre az előző nap bemutatott módon.

A kísérleteink előtt Peti bácsi a vizekről mint életterekről tartott nekünk bemutatót angol és magyar nyelven, így Ambert is be tudtuk vonni a közös beszélgetésben, majd Saci a vizsgálandó elemek kémiáját és természetben való szerepüket magyarázta el nekünk prezentációjában.

Az elméleti ismeretek birtokában vágtunk bele a kísérelteknek. Megfigyelésinkhez JBL ProScan okostelefonnal üzemeltetett víztesztereket használtunk, amelyekkel a következő paramétereket tudtuk kimutatni a vizsgálandó vizekből: pH, nitrit, nitrát, szulfátok, karbonát keménység, általános keménység.

 

Mintavételeink eredményei:

Első mintánk a kistavunk vize volt, melyben a keménységen kivül mindent rendben találtunk.

Második mintánk a Partfürdő medencéje volt, melyben a nitrit mérsékelten, a nitrátok pedig kiemelkedően magas számot mutattak, hasonló volt a harmadik mintánk is a Tisza vize, melynél a fent említett paraméterek szinte ugyanazt a szintet mutatták.

A negyedik mintánk a Tisza aljzatát tartalmazta, mely az előzőekhez képest is magasabb szintet mutatott nitrit és nitrátból, ezen felül a Tiszában a pH savas irányba tolódott el, és a klorid tartalom is magas volt.

A házban vett minták esetében más határértékekkel számoltunk (ivóvíz), az összes minta megfelelt az ivóvíz határértékeknek, ami meglepő volt, hogy a páraelszívónk vizének nitrit és nitrát tartalma szintén magas volt, a csapvíz keménysége sajnos szintén magasabb érték mint a természetben.

A mintavételek eredményeit összesítettük, majd közösen elemeztük. Az egyszeri mintavételezés során tapasztalt eltérésekre a következő magyarázat lehetséges: a pénteken induló esőzések nagy valószínűséggel megnövelték a Tiszában a nitrit és nitrát tartalmat (amelyek származhatnak kipufogógázokból is). A kistavunk pénteki tesztmintázásában is magas volt a nitrát tartalom, ami másnapra eltűnt, azonban állóvízként a benne lévő algaállomány felvette és átalakította azt.

Pontos magyarázattal többszöri méréssel tudunk majd választ adni a felvetésünkre.

Másnap Szabi kísérleti tégelyeit mintáztuk, itt is voltak kiugró adatok. Az algával dúsított, és szűrt vizeink esetében kimagasló nitrit és nitrát szint nem figyelhető meg, míg tápos és élő eleséges plankton nélküli edényekben, aljzatokon igen. Ph eltolódás csak az aquapóniás rendszerben volt megfigyelhető minimális értékkel.

Péter Dávid, Szeged 2-es csoport