Diplomát szereztem
2025. július 4-én egy várva várt, meghatározó eseményhez érkeztem: a Pécsi Tudományegyetem Kommunikáció- és médiatudomány szakán átvehettem a diplomámat. Egy kihívásokkal teli három éven vagyok túl, melyek leküzdésében rengeteg segítséget kaptam a környezetemtől.
Szeretném kifejezni hálámat Csányi Erikának és Csányi Sándornak az Alapítványért, a támogató közegért, amit biztosítottak számomra, hiszen a rengeteg fejlesztőóra, a bátorító szavak, anyagi támogatás és az itt szerzett barátaim nélkül talán nem itt tartanék. Szeretném megköszönni Miklós bácsinak, hogy részese lehetek ennek, illetve, hogy hitt bennem és mellettem állt annyi éven át. Gergő bácsinak, a mentoromnak, illetve a szüleimnek hogy bármilyen problémával fordultam hozzájuk, mindig segítő kezet nyújtottak, illetve lehetővé tették számomra, hogy csak a tanuláson kelljen aggódnom. Sosem lehetek elég hálás ezért.
Az Alapítványban eltöltött éveim alatt óriási kincset kaptam Kalafszky Adriánától és Kalla Anditól, akik az éneklés iránti szeretetem kibontakoztatásában segítettek. Ők maguk, és az általuk vezetett zenekarok tagjai egytől egyig a barátaim, segítőim, társaim és rengeteg tudást és tapasztalatot osztottak meg velem, ami életem végéig kísérni fog. A zenekarok nyújtják nekem az egyik legerősebb támaszt, amikor kétségeim vannak magammal kapcsolatban, és ezt sosem fogom elfelejteni.
Nehéz választ adnom, amikor valaki megkérdi: „Mit adott neked az Alapítvány?” – hiszen itt nőttem fel. Ez nem egy pár hetes gyorstalpaló kurzus, sem iskola, vagy egyéb, egyszerűen körülírható dolog, az életem és személyem formálásában viszont jelentős szerepet kapott. Ez a közösség mindig is kedves lesz számomra és örökre a szívemben hordozom majd. Egy korszak lezárult, egy új veszi kezdetét.
Sik Maja Írisz, Mohács 2-es csoport