Fehértavi Darvadozás 2019
A szegedi 2-es csoport novemberi projektje a Madarat tolláról – darvadozás, madárvonulás, szárnyas ételek. Ennek jegyében kezdtük el első Fotós Klub és Természetbúvár foglalkozásunkat a Fehér tavon hétvégén.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 8. alkalommal rendezte meg november 8-9 között a Fehértavi Darvadozás – a madárvonulás dél-alföldi ünnepe elnevezésű rendezvényét a szegedi Fehér-tó környékén.
Csoportunk az előző évekhez hasonlóan ismét részt vett az országos hírű rendezvényen. A Fotós Klubunk a meghirdetett Fotós Futam elnevezésű 24 órás természetfotós versenyen is részt vett kiemelkedő eredménnyel.
Pénteken iskola utána a Közösségi Házból indult fotós csapatunk az esti darubehúzás megörökítésére a Sándorfalva mellett található Macskási gyepre, azzal a céllal, hogy a Fehér tavon éjszakázó, átvonuló darvak esti behúzását lefényképezze. Az esős, ködös idő nem volt túl kedvező számunkra a madárfotózásra, azonban makró témákban most is bőven akadt lehetőség a „kattingatásra”.
A naplementét kivárva a Szatymazhoz közeli Postakocsi csárdába vezetett utunk, ahol már profi- és amatőr természetfotósok sokasága várta az előre kiírt pályázatok eredményhirdetését. Mi nagy izgalommal vártuk, hogy Luca és Szabi képei díjazva lettek-e idén, de idén az előfutamos képekből nem sikerült díjazást elhoznunk.
Egy bőséges vacsora és a másnapi Fotós Futam részleteit átbeszélve a Kiskunsági Nemzeti Park őreivel a Közösségi Házba mentünk, ahol a Futam résztvevői a gépek hajnali-, és a másnapi élelmiszercsomag előkészítése után elment aludni.
Szombaton még napfelkelte előtt felébredtünk, bepakoltuk a kisbuszba az élelmiszereket és a fotós felszereléseket, és nekivágtunk a hajnali darubehúzás fotózásának.
A futam első állomása a Szatymaz és Sándorfalva közötti réten volt, ahol a közel 20 ezer példányt számláló darutömeg kirepülésének a szem- és fültanúi lehettünk ezen a reggelen, amely mindegyikünk számára egy életre szóló élmény volt. A darvak hajnali fotózása mellett a deres hajnali fényben remek makrótémákat sikerült lencsevégre kapunk a szikes pusztán.
Egy kicsit átázva, sáros cipőkkel „gazdagodva” ettük meg a reggelinket átbeszélve a következő állomásokat, lehetséges témákat a Nemzeti Park által adott térkép alapján. Közös döntésünk alapján a tegnapi esti helyszínt a Macskási gyep mellett újonnan átadott látogatóközpontot neveztük ki találkozó pontnak, ahol a kicsik és nagyok útja kettévált a déli találkozásig.
A nagyok elindultak a halgazdaság tavai közzé madár és tájképfotózásra, míg a kicsik a madárgyűrűzés rejtelmeibe merültek el, miközben madár- és makrótémákat fotóztak.
A megbeszéltek szerint délben találkoztunk a Látogató Központnál, ahonnan egy gyors ebéd után a csárdába siettünk vissza a fotók retusálásának megkezdésére.
A nagyokkal és páran a kicsik közül a csárdába maradtak fotót retusálni és leadni az elkészített pályamunákat, míg a többiek visszamentek a Közösségi Házba a többiekért.
A Közösségi Házból a Kúltúrpart operatőrével érkeztünk vissza társainkhoz a csárdába, melynek udvarán a retusálások ideje alatt érdekes állatbemutatók, környezetismereti játékok várták a fotózásban nem vett részt társainkat.
A fotók leadása után autókkal az előző estéhez hasonlóan a Macskási gyepre utaztunk, ahol az esti behúzást most már közösen tudtuk megcsodálni.
Szerencsénkre a napi zord időjárás után egy gyönyörű naplementés darubehúzásban volt részünk, és még egy ritka természeti jelenséget is sikerült élőben megcsodálnunk, a pusztában egy úgynevezett boszorkány körre bukkantunk, amelyet hosszasan szemléltünk, elemeztünk.
Miután a nap teljesen eltűnt a Fehér-tó mögött, hatalmas izgalommal indultunk vissza a csárdába várni az eredményhirdetést. Ahol Molnár Emma és Turuczki Szabolcs vehettek át idén díjakat.
Teljes galéria:
Mikics Péter mentor,
Turuczki Szabolcs, Molnár Emma szegedi 2-es csoport