„2006-ban kerültem a Csányi Alapítvány Jászság 1-es csoportjába. Eleinte nagyon nehezen barátkoztam, nem igazán akartam a kezdetekben senkivel sem szóba állni. Később ez megváltozott, nagyon vártam mindig a közös kirándulásokat, táborokat, az Életút Napokat, ahol nagyon jó volt találkozni, együtt lenni a máshonnan érkező „Csányisokkal”. Szívesen emlékszem vissza a nagybajomi Focibajnokságokra, az előtte Kaposváron töltött estékre és éjszakákra, amiket végig beszélgettünk. Az eddigi életemben fontos szerepet töltött be a sakk. Ezért hatalmas élmény volt megnyerve az alapítványi pályázatot Polgár Zsófiával majd Polgár Judittal szimultánt játszani a Világsakkfesztiválokon. Az angol nyelv fontosságára igazából akkor jöttem rá, amikor a külföldi önkéntesekkel már tudtam beszélgetni. Az olasz AIESEC önkéntessel nagyon sok közös programon vettem részt. Jó hogy használható nyelvtudást szereztem az Alapítvány falai között. Sosem felejtem el azt a sok fejlesztő órát, amiken az évek során részt vettem, a nyelvi vizsgákat, amikor a folyósón izgultunk. A legszebb, a legemlékezetesebb éveimet az Alapítványnak köszönhetem. Hálás vagyok, hogy ennek a nagy csapatnak a tagja lehettem.”