LEGO verseny Fokvárosban
Az Open Africa Championship (Afrikai Nyílt Bajnokság) egy dél-afrikai rangos esemény, amely a világ legtehetségesebb fiataljait hozza össze a STEM területén, különös tekintettel a LEGO robotikára és a programozásra. A bajnokság nem csupán versenynek számít, hanem olyan platformnak is, amely rávilágít az afrikai fiatalok technológiai potenciáljára, és jelentősen hozzájárul a kontinens láthatóságához a globális robotika és programozás területén. Az OAC a FIRST LEGO League fejlesztési politikán alapul, ezért csak meghívásos alapon vehetnek rajta részt a csapatok.
A Jász-Stones idén is kvalifikálta magát a nemzetközi döntőre, ezért Alapítványunk támogatásával elutaztunk Fokvárosba, hogy megmérettessük magunkat. A hosszú utazás után fáradtan, de sok lelkesedéssel érkeztünk meg, majd máris elkezdtük felfedezni a város látnivalóit. A következő napokban idegenvezetővel fogjuk megtekinteni Nelson Mandela börtönét, a Jóreménység fokát, a pingvinkolóniákat és egy igazi szafarira is eljutunk. Május 7-9 között pedig a versenyen veszünk részt, addig a lehető legjobb tudásunk szerint készülünk.
„Első napunkon Fokváros belvárosát jártuk be. Első programként a Táblahegyre felvonóval felmentünk a csúcsra, fentről nagyon szép volt a kilátás az alattunk fekvő városra, az Atlanti-óceán is gyönyörű volt. A városnéző túra alatt sok történelmi épületet láttunk és ellátogattunk a h17. századi holland gyarmatosítók erődjébe, illetve egy múzeumban is, ahol az aboriginal, vagyis az őslakos népek életébe tekinthettünk be. Számunkra is megrendítő volt Charlton idegenvezőnk beszámolója a 6. számú körzetről, ahol az 1950-es években kitelepítések történtek a diktatúra idején. Ezt követően elmentünk az óceán partjára ahol kagylókat gyűjtöttünk, és csodáltuk a morajló hullámokat.”
Sas Maja Anna, Jászság 4-es csoport
„A tegnapi napon csodás kalandba kezdtünk Fokvárosból kiindulva. A dél-afrikai táj már önmagában is lenyűgöző, de a mai nap úticéljai különösen emlékezetessé tették az élményt. Elsőként a világhírű Jóreménység fokát (Cape of Good Hope) látogattuk meg. A hely egyszerre vad és lenyűgöző – a sziklás partvonal, az óceán végtelen kéksége minden látogatót magával ragadnak. A túraösvényeken sétálva úgy éreztük, mintha a világ végén járnánk. A kilátóból csodálatos panoráma nyílt az Atlanti-óceánra, és szerencsénkre az idő is tökéletes volt. Innen továbbindultunk egy pingvin kolóniához, ahol testközelből figyelhettük meg ezeket a kedves kis állatokat a tengerparton. A homokos öböl és a cuki pingvinek látványa mindenkit megmosolyogtatott. A nap zárásaként egy strucc farmon jártunk, ahol betekintést nyertünk a struccok világába. A madarak mérete és viselkedése egészen különleges voltt. Ez a nap tökéletes példája volt annak, hogyan lehet egyetlen kirándulás alatt élményt gyűjteni természetből, állatvilágból és a Föld egyik legszebb tájáról.”
Bali János, Jászság 2-es csoport
„A következő napon egy új kalandba kezdtünk: Elutaztunk az Aquilei Safari Parkba, hogy megtekinthessük az afrikai klasszikus nagyvadakat. Miután megérkeztünk már olyan meleg lett, hogy perzselte a bőrünket. Nyitott, de rácsokkal megerősített teherautókra ültünk, amiről nagyon jó emlékeink lesznek, mert „afrikai masszázst” is kaphattunk a gödrös utakon. Végre megpillanthattuk a szafari állatait: elefántokat, oroszlánokat, páviánokat, rinocéroszokat, zsiráfokat, egy vizilovat, számos zebrát, antilopokat , majd egy gnú csordát. Egy kicsit ijesztő volt, amikor az egyik elefánt majdnem nekiment a teherautónak, aminek a platóján épp mi ültünk, de rutinos sofőrünk lassan elmanőverezett előle. Ezen a napon a kedvenc élményem a sok változatos étel és az állatok voltak.”
Baranyi Ferenc, Jászság 2-es csoport
„Az utolsó kirándulós napunkon ellátogattunk a Robben szigetre (a holland fóka szóból ered), és megnéztük az ottani börtönt, amiben Nelson Mandela, Dél- Afrika első elnöke raboskodott 18 évig politikai okokból. A szigetre katamaránnal érkeztünk a tengeren keresztül, és utána busszal haladtunk tovább. Út közben idegenvezetőnk a sziget nevezetességeiről és a rabok nehéz helyzetéről mesélt. A legszörnyűbb látvány a mészkőbánya volt, ahol a tűző napon egyszerű eszközökkel bányásztatták a követ a rabokkal. Azután bementünk a börtönbe, ahol körbevezetett minket egy korabeli politikai fogoly. Ezek után visszamentünk a hajóhoz , és visszatértünk Fokvárosba. A délutánt bolhapiacon töltöttük, végül visszatértünk a szállásra, megvacsoráztunk és folytattuk a versenyre való felkészülést.”
Bugyi Bendegúz Ödön
„A mai napon megkezdődött a már izgatottan várt robotika verseny, a megnyitó ceremónia után, ahol megtudhattuk, hogy 40 ország több, mint 80 csapata vesz részt ezen az eseményen. A sok feltöltődést követően már kipihenten kezdtük el reggel a stand építést. Volt pár kezdeti nehézség, de a végére minden úgy jött össze, ahogy szerettük volna. A nap döntő része az ismerkedéssel telt, örömünkre volt pár csapat Ausztráliából is, és sok új csapatot meg tudtunk ismerni. A robotika részén is tudtunk dolgozni, de a holnapi napon fog előtérbe kerülni ezen része a versenynek, amiért már előre is izgulunk. A nap végén a kultúrák estéje volt, ami azt jelentette, hogy minden ország bemutathatta a saját kultúráját a színpadon a többieknek. Nekünk 10 percünk volt bemutatni az országunk, így egy rövid szótanulós játékkal kezdtünk, majd Janika csárdás táncot tanított a közönségnek, ami nagy sikert aratott. Fáradtan jöttünk vissza a szállásra, ahol mégegyszer elgyakoroltuk a holnapi nap másik fő részét, az innováció, illetve a robot dizájn prezentációt. Ez az én utolsó versenyem így, szerintem én izgulok a legjobban a holnapi nap miatt.”
Kovács Zsolt, Jászság 4-es csoport
„A mai napon kellett a tudásunk legnagyobb részét bemutatni. Nagyon nehéz mindent összefoglalni, ugyanis közel 10 hónap munkáját 30 percben előadni, megmutatni mindent az közel áll a lehetetlenhez. Az innovációnk bemutatása 30 perc, de egy örök emlék marad számunkra, örömmel és szeretettel mondtuk és tettük azt, amit ott előadtunk. A robot versenyen, bár még nem teljesen vagyunk túl, de mind a két futamunk eredményével elégedettek vagyunk ugyanis sikerült a magyar nemzeti döntőhöz képest 100 ponttal többet csinálnunk, viszont holnap az utolsó napon és a 3. futam alkalmával szeretnénk elérni a lélektani határvonalat: a 400 pontot (maximum 620 pontot lehet elérni). Egy kis pihenésképpen a nap végén ellátogatott az összes OAC versenyen résztvevő csapat egy tengeri akváriumba. Itt rengeteg olyan állatot láthattunk amit Magyarországon nem lehetett volna pl: cápákat, rájákat, tengeri teknősöket. Összességében én csapatkapitányként rendkívül büszke vagyok a csapatra és mindenre, amit eddig sikerült elérnünk együtt! Ezúton szeretnénk megköszönni Faragó Attila önkéntesünk egész éves munkáját, aki jó ötleteivel és tanácsaival mindig előre vitte a csapatot! Hajrá Jász-Stones!”
Kaptás Márk Máté, Jászság 1-es csoport
„Végül lezárult hosszú utazásunk, az FLL Africa Open Championship! Utolsó robotfutamunkon 355 pontot szereztünk, az Alliance Game-ben pedig egy dél-afrikai csapattal 195 pontot értünk el. Díjat idén most nem nyertünk, de nem is bánjuk – hatalmas élmény volt itt lenni, rengeteget tanultunk, fejlődtünk, és új barátokat szereztünk. A díjátadó gálán felejthetetlen élmény volt 40 nemzettel együtt ünnepelni. Büszkék vagyunk arra, amit együtt elértünk. Irány Magyarország!”
Baráth Zoltán, Jászság 3-as csoport
Köszönjük az otthoniaknak is a szurkolást és a CSányi Alapítvány támogatását!
Jász-Stones csapata
