Jövő városa épül Mohácson
„15 kreatív, érdeklődő gyermek, 4 lelkes oktató közreműködésével megkezdte a jövő városának tervezését, megvalósítását. Sokat beszélgettek a fenntarthatóságról, egy város által biztosított szolgáltatásokról. Mindannyian saját felelősség-területet választottak, amivel teljessé válhat a jövő városának működése. Megismerkedtek azokkal a technológiai eszközökkel, amelyeket a foglalkozásokon ők maguk is használni fognak: 3D nyomtató, lézervágó, mikrovezérlő, forrasztó-állomás. Megismerték ezek biztonságos használatát. A tervezéstől a gyártásig, a város kialakításán át a működéséig minden folyamatot az egyéni ötletek megvalósításával, együttműködve, ők maguk fognak elvégezni. Tevékenységüket négy, jól felkészült oktató mentorálja, akiket szintén magával ragad a történet, a gyermekek lelkesedése. A foglalkozások során az alkotópedagógia módszertanát alkalmazzák, a Maker’s Red Box tananyagával. Ez fejleszti a kreativitásukat, a kommunikációjukat, az együttműködési- és a problémamegoldó, valamint a 21. századi technológiai készségeiket. Segíti pályaválasztásukat. A Csányi Alapítvány ehhez minden szükséges eszközt és modern környezetet biztosít. Az elmúlt 2 nap meggyőzött, hogy nagyon jó kezekbe került a Jövő városa a Csányi Alapítvány mohácsi Közösségi Házában. Egymást jól ismerő, motivált csapat kezdte meg a munkát. Érdeklődéssel várom a város átadását.” Tar József, innovációs szakértő, Edtech Magyarország
2024-ben tovább folytattuk a város építését.
9-10. foglalkozás:
A folytatásban felidéztük azokat az ismereteket, amiket még az elmúlt foglalkozásokon elsajátítottunk és kezdetét vette a program megvalósítása.
Elsőként meghatároztuk azokat az alkotóelemeket, amelyekre szükség van egy város létrejöttéhez és működéséhez. Ezek összegyűjtése után kiválasztották saját szerepkörüket, majd kivágtak egy hexa lapot, ami a várostérkép alapegysége. Ez azzal segít a tervezésben, hogy vázlatokat, alaprajzokat készíthetnek rá. Ezt követően elkezdték a kutatást a saját területükön. Ebben a munkában szerepkártyák és a hozzájuk kapcsolódó keresőszavak voltak a segítségükre.
11-12. foglalkozás:
Ezen a foglalkozáson szerepeket kaptak a résztvevők, a Jövő városának tisztségviselői lettek és megvitatták az egy-egy szerepkörhöz kapcsolódó legfontosabb feladatokat. A város felépítésében és működésében az alábbi szerepkörök kerültek kiosztásra:
Iparért felelős
Mezőgazdaságért, élelmezésért felelős
Lakhatásért felelős
Egészségügyért felelős
Fenntarthatóságért felelős
Közlekedésért felelős
Kultúráért és szórakozásért felelős
Sportért felelős
Oktatásért, kutatásért felelős
Energetikáért felelős
Biztonságért felelős és
Művészetért, közterületért felelős szakemberekké váltak. A felelősségi körök meghatározása után összegyűjtötték, hogy melyek az egyes területek jellemző feladatai.
13-14. foglalkozás:
Ez a foglalkozás egy képrejtvénnyel indult, melynek az volt a célja, hogy ihletet adjon a gyerekeknek azokhoz a jövőbeli épületekhez, melyeket majd nekik kell megtervezni a Jövő városában. A képrejtvényben található rajzok segítettek beindítani a gyerekek fantáziáját és segített elszakadni az ismert formáktól és funkcióktól. Nagyon sok új ötlet született a gyerekek képzelőereje határtalan.
15-16. foglalkozás:
Ezeken a foglalkozásokon a gyerekek megismerték a lézervágó működését és a műszer segítségével elkészítették a saját hexájukat. A formák kivágása után egy vonalzó mentén hajtogatták az alaprajzot, mert így pontosabban tudták kialakítani a hexákat. Ezt követően egy terepasztalon mindenki elhelyezte a saját hexáját és megtervezték, hogy kinek melyik szakterülettel kell együttműködnie a majdani városban. Ezt követően el kezdtek gondolkodni a város nevén és eredettörténetén.
17-18. foglalkozás:
A foglalkozás fő célja a mikro:bit-ek megismerése volt. A műhelymester először elmagyarázta a technológia működését, majd a gyerekekkel példákat kerestek arra, hogy a mindennapi életben hol alkalmazható ez a megoldás. A példák után arról beszélgettek, hogy a Jövő városában hol lehet felhasználni a mikro.bit-eket. Milyen megoldásokat lehet alkalmazni erre a módszerre.
19-20. foglalkozás:
A terepasztalnál folytatódott a munka. A gyerekek az elkészült hexáikat elhelyezték a megfelelő helyre és ezzel kialakították a majdani város alaprajzát. Elhatározták, hogy folyó is lesz a majdani városban és kialakították az útvonalát. Ezt követte az útvonalhálózat és a folyón átvezető hidak helyének a meghatározása. Ez a művelet sok vitát generált, mert mindenki nagyon fontosnak tartotta, hogy az ő hexája is bennelegyen a város körforgásában.
20-24. foglalkozás:
Ezek a foglalkozások a tervezés jegyében zajlottak. Az első foglalkozásokon mindenki el kezdte tervezni a Fusion 360 program segítségével a leendő épületét. A program megismerése már az előző foglalkozásokon megtörtént, így már igazán a figyelmet az új épületek tervezésére lehetett koncentrálni. Amikor elkészültek a tervek, akkor egy új programmal, a Crafware megismerése következett, melynek segítségével a nyomtatásra előkészítették a terveket. Ezt követte a 3 D nyomtatók működésének a megismerése és bemutatása, majd elkezdődött a tervek nyomtatása. Ez elég sok időt vett igénybe, ezért az elkészült remekműveket, csak a következő foglalkozáson vehették kézbe a gyerekek.
25-28. foglalkozás:
A foglalkozás elején minden tanuló megkereste azelőző foglalkozáson tervezett és kinyomtatott munkáját. Első körben mindenki megtisztította az elkészült maketteket és elhelyezték a hexák megfelelő helyére. A foglalkozás második részében a micro:bit program segítségével a gyerekek megtervezték, hogy milyen elektronikai látványosságokkal teszik élethűvé a tervezett városunkat. A foglalkozás a hexák díszítésével fejeződött be.