Dél-vidék minket vár
Ma reggel (július 20.) különös várakozással indultunk el a dél-vidéki táborba, hiszen így ebben a formában (érettségi után, egyetem előtt) ez az utolsó táborunk.
1. nap – A baranyai megyeszékhelyen találkoztunk a pécsi és a jászberényi társainkkal, útközben sokat nevettünk, beszélgettünk, igazán gyorsan odaértünk Eszékre, ahol elfoglaltuk a szállásunkat. Egy kis szabadidő után közösen fedeztük fel a környéket, lementünk a Dráva partra, majd vacsora után játékos vetélkedőn vett részt a három csoport. Pécs lett az est győztese, de mindenki nyertesnek érezhette magát a finom jutalom csoki és a sok vidám percnek köszönhetően. A vetélkedőn a dél-vidék országairól, mértük össze tudásunkat, illetve bővítettük azt. Mindenki izgatottan várja a holnapi napot. Dézsenyi Patrícia, Horváth Sára, Balogh Nikoletta Kaposvár 2.
2. nap – Hőség, városnézés, film a második napon
A dél-vidéki tábor második napján kipihenten indultunk útnak Eszék felfedezésére. A város szívében található Szlavónia Múzeumot tekintettük meg, ahol a helység történelmét képeken és régi emléktárgyakon keresztül ismerhettük meg. Egy kiadós ebéd után Szent Péter és Pál hatalmas katolikus templomába tértünk be. A már-már elviselhetetlen hőség miatt, a csoport egy része a szobában olvasással, hűsöléssel pihent kicsit, a másik része pedig a Dráva parton lévő strandon töltötte remek hangulatban a délutánt. Este filmklubot rendeztünk, ahol egy, a délszláv háborúról szóló, igen elgondolkodtató bosnyák filmet néztünk meg. A film után néhányan még hosszan beszélgettünk a látottakról. A harmadik napot is kíváncsian várjuk! Kisiván Milán, Szalai Bálint, Palkó Richárd Kaposvár 2.
3. nap – Útvonal a harmadik napon: Vukovár, Kopács, Eszék
Szerencsére fantasztikus napunk volt ma. Először is lehetőségünk volt a délszláv háború áldozatainak sírhelyeit meglátogatni. Részvétünk kifejezéseképpen gyertyát gyújtottunk a védők emlékére. Ezután Kopácsra utaztunk, hogy a híres természetvédelmi területen kiránduljunk. Nagyon sok állatot láthattunk természetes élőhelyükön, mint például sasokat, teknősöket, halakat és gyönyörű madarakat. A programok után úszhattunk a Dráva folyóban ajándékként. Hűvös és frissítő volt mindenkinek. Nagyon reméljük, hogy holnap még jobb napot tölthetünk el, mert a programok még izgalmasabbnak ígérkeznek. Továbbá megtudjuk a pontjainkat is, amelyek sikeres felvételhez szükségesek. Orsós Melinda Pécs 1.
4. nap – Újvidéken jártunk
Dél-vidéki táborunk negyedik napján elhagytuk Horvátországot, s a szomszédos Szerbiába látogattuk meg Novi Sadot, azaz Újvidéket, amely a második legnagyobb település. Méltán híres többek között felsőoktatásáról, közigazgatásáról, illetve a gazdasági életben játszott jelentős szerepéről. Újvidék szellemi központ, jelentős magyar lakossággal. Érkezésünk után a magyar nyelvű színházról meséltek nekünk, a közös fotó elkészítése után utunkat a főtéren található, a város szívéből kimagasló Szent Mária templomban folytattuk. Kis városfelderítő sétánk és az ebéd után frissítő fagylalt adott erőt a város felett elterülő vár megmászására a negyven fokos melegben. Megérte a fáradtságot, hiszen csodálatos kilátás tárult elénk. Gyönyörű volt a lábunk előtt elterülő város s a települést kettészelő Duna a hidakkal. Mindnyájan hatalmas örömmel fogyasztottuk limonádénkat a panorámát élvezve. Egész napunkat megpecsételte a várakozás szelleme, hiszen végzősként egy nagy nap a mai számunkra. Az este folyamán derült ki, hogy melyik felsőoktatási intézményben folytathatjuk tanulmányainkat. Az eredmények megismerése után finom rizses csokival ünnepeltünk és agy óriási esti sétával zártuk a nagyszerű napot. Szabó Gábor Pécs 1.
5. nap -Egy nap Tótfalun
A tábor többi napjához képest a pénteki korábban kezdődött, hiszen elhagytuk az eszéki szállásunkat és Szerbia felé vettük az irányt. Utunk először Tóthfalura vezetett, aminek mind a 650 lakosa magyar. Faragó Zoltán fogadott minket, majd az ő vezetésével megtekinthettük a falu nevezetességeit, köztük a tájházat. Ott megvendégeltek tejfölös kenyérlángossal, herőcével valamint „lankadt” pitével. Ezt követően volt alkalmunk lovas kocsival körbenézni a faluban. Meglepődve tapasztaltuk mennyire rendezett, fejlett és barátságos a hely. A nap egy környékbeli 5 éve kisfiú, Regő előadásával zárult, aki csodaszép vers-, és mesemondásával kápráztatott el bennünket. Tóthfalun megismertük az ottani magyarság helyzetét, és betekintést nyertünk mindennapjaikba. Nagyszerű élménnyel gazdagodtunk. Kovács Viktória Jászberény 2.
6. nap – Székelykeve mindennapjai
A tegnapi hosszú utazás után ma kényelmesebb, lassúbb tempójú napunk volt. Délelőtt vendéglátóink pazar reggelije után utnak indultunk. A falut néztük meg délelőtt, a tájházban a régmúlt köszönt vissza. A kis falu templomában a plébános úr beszélt Székelykeve történetéről és az itteni emberekről. Megtudtuk, hogy nagyon sokan keresnek boldogulást külföldön, a falu lakossága és ezzel a magyarság is erőteljesen fogyatkozik a Vajdaságban. Az emberek a jobb megélhetés és sors reményében hagyják el otthonukat. Nehéz sorsa van a szétszakított családoknak. A plébános úr őszinteséggel mesélt saját életéről is. Tanulságos és megható volt. Ebéd után vendéglátóink segítségével még strandolni is tudtunk. Este tábortűz mellett beszélgettünk, nevetgéltünk. Jó napunk volt megint! Szölösi Attila Jászberény 2.
7. nap – Dél-vidék – végálllomás
Dél-vidéki történelmi táborunk elérkezett az utolsó napjához. Ma Belgrád nevezetességeit néztük meg. Illetve csak egy részét, mert gyorsan rá kellett jönnünk, hogy a szerb főváros tulajdonképpen világváros, annak méreteivel együtt. Rengeteg a látnivaló, az érdekesség. Szívesen nézelődtünk, csak úgy figyeltük az itt élő embereket, a színes forgatagot a belgrádi „főutcán”. Először a méltán híres Nándorfehérvári várba mentünk. Az időjárás az utolsó kiránduló napunkon is kegyes volt hozzánk, nem a rekkenő hőségben kellett megmásznunk a meredek várfalat. Idegenvezetőnktől megtudtuk, hogy a fehér kőből épült vár (amelyről a nevét is kapta) nem található a környéken, azt anno Buda és Pest környékéről szállították ide a Dunán hajóval. A vár legmagasabb részéről gyönyörű kilátás tárult elénk, a Száva ezen a helyen ömlik a Dunába. Rövid és érdekes történetek hangzottak el a történelmi múltból, a nándorfehérvári dicsőségről. A belvárosban kevés szabadidőnk is volt az ebéd előtt, majd a Légvédelmi-, és Repülő Múzeumba mentünk. Igazán megérte! Este táncházzal zárult a táborunk. Nehéz szívvel megyünk haza … rengeteg élménnyel lettünk gazdagabbak. Kollárovics Petra és Csepeli Nikolett Kaposvár 2.