Egy díjátadó margójára
A Zrínyi Ilona Matematikaverseny megyei fordulójának eredményhirdetésére szombaton (március 7.), a kaposvári városháza dísztermében került sor.
A jeles eseményre több mint száz tanulót hívtak meg egész Somogyból – én is ott lehettem. A versenyen az iskolám jól teljesített: a négy évfolyamból háromban (az enyémben is) táncsicsos diák nyert, a háromfős csapatok versenyét pedig mind a négy évfolyamon mi nyertük meg. Az iskola ezáltal a régió legeredményesebb gimnáziuma lett, amelyért vándorserleget vehetett át. Ezután következtek a helyi vezetők, iskolaigazgatók és támogatók által felajánlott különdíjak átadása. Nagy meglepetésemre én is különdíjat kaptam, mégpedig azért, mert harmadiktól kezdve minden évben a díjazottak között voltam: a város alpolgármesterétől egy ajándékcsomagot vehettem át, amelyben néhány könyv és egy névre szóló toll volt. Az eredményhirdetés után állófogadás várta versenyzőket; itt különféle péksütemények mellett válthattam néhány szót volt és jelenlegi tanáraimmal.
A „Zrínyi” tíz kiírásáról, amelyen részt vettem, sok kellemes emlékem van. Soha nem felejtem el például azt, amikor először meghívtak: négyes holtversenyben lettem második, az országos döntőn pedig az ötödik helyet szereztem meg. Arra is tisztán emlékszem, milyen érzés volt oly sok második helyezés után végre elsőnek lenni. És arra is, hogy nyolcadikban az eredményhirdetés egy napra esett a szóbeli felvételivel, ezért a fogadást kihagyva kellett átsietnem a Táncsicsba.
Összességében elmondhatom, hogy ez a verseny (de nemcsak ez) nagy jelentőséggel bírt számomra. Ha figyelembe veszem a sok-sok könyvet, a különböző színű érmeket és a tárgyjutalmakat, amelyeket az évek során kaptam, úgy hiszem, hogy mindenképpen megérte az a rengeteg munka, amellyel ezek a versenyek járnak.
Palkó Richárd, Kaposvár 2.