“Az élet olyan, mint a főzés. Minden attól függ, hogy mit, mikor és hogyan keverünk az ételhez. Néha a receptet követjük, néha viszont rögtönzünk.” Roger von Oech
Horváth Dávid vagyok 1979-ben születtem Győrben. Középiskolai éveimet Mosonmagyaróváron töltöttem. A hatosztályos, Kossuth Lajos Kéttannyelvű Gimnáziumban szereztem meg az érettségit, majd Csongrád megyében folytattam a tanulmányaimat a Szegedi Tudományegyetem Bölcsésztudományi Karán, ahol német bölcsész és tanár szakon diplomáztam 2003-ban. Az egyetemi évek alatt lehetőségem nyílt arra, hogy a német tudásomat a gyakorlatban is kamatoztassam idegenvezetőként. Így jól megismerhettem Svájcot, Ausztriát és főként Olaszországot. Fontosnak tartom más kultúrák és szokások megismerését és a jó szokások átvételét és beépítését a mindennapi életbe. Lehet ez egy ötlet, egy hozzáállás vagy egy íz, amivel gazdagabbá, színesebbé tehetjük mindennapjainkat.
2008-ban kerültem Mohácsra az M6 alagút építésekor, ahol tolmács munkakörben dolgoztam. Azóta itt élek feleségemmel és gyerekeimmel.
Az utazáson és a nyelveken kívül a másik hobbim a főzés, ezért 2009-ben ismét iskolapadba ültem, hogy letegyem a szakács vizsgát.
2014-től a Mohácsi Térségi ÁMK Völgyesi és Brodarics Általános iskolában dolgoztam német tanárként, itt találkoztam először mélyszegénységben élő gyerekekkel. A tanítványaim közül ekkor már bekerültek páran a Csányi Alapítványhoz, így ismerhettem meg az életút programot, melynek látom a hosszútávú pozitív hatásait, hogy a szegénységből is van lehetőség kitörni tehetséggel, kitartással és egy támogató közösségben könnyebb megbirkózni a mindennapok kihívásaival.
2025-ben lettem a Csányi Alapítvány M2-es csoport mentora és célom, hogy a diákjaim megtalálják a saját útjukat és helyüket a felnőtt világban.
2025. 05. 22.
Mentor