Itt vagyunk ismét – Zsögödfürdő

Itt vagyunk ismét – Zsögödfürdő

Híradás a táborról: A Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság augusztusi hírleve

Hétfő- július 16.  Minden évben ezt a hetet várom az évben a legjobban, mert azt a szeretetet, amit itt kapok, sehol máshol nem kapom meg. Minden egyes nap nagyon jó hangulatban telt, örültem, hogy itt lehetettem ezzel a szuper csapattal! Kis-mentori kereteken belül angolt taníthattam idén is a gyerekeknek, illetve velük tölthettem ezt a pár napot. Én most is nagyon szeretném megköszönni az Alapítványnak, hogy lehetőségem nyílt idén is arra, hogy Judit nénivel és társaimmal eljöhessek Zsögödfürdőre, szeretném megköszönni a gyerekeknek is, hogy velünk töltötték ezt a hetet. Király Kinga, Jászság 1.

Számomra ez a hét többet adott a vártnál. Amit ezektől a gyerekektől kaptam, az leírhatatlan. Minden egyes nap a lehető legtöbbet megpróbáltam magamból kihozni és szerintem sikerült is. A gyerekek szemében a ragyogás boldogsággal telítette meg a szívem. Kis-mentori feladataim közé tartozott a legvidámabb pillanatok megörökítése és a gyerekek összetartása. Nagyon köszönöm az Alapítványnak, hogy részese lehettem ennek a tábornak, remélem jövőre is lesz lehetőségem újra meglátogatni ezeket a fiatalokat, mert nagyon belopták magukat a szívembe és én is az övükébe. Bodonyi Benjamin, Pécs 1.

Teljesen mást kaptam ettől a tábortól, mint amire számítottam. Ezek a gyerekek hihetetlenül jó szívűek, kedvesek és szorgosak. Sokat tanultunk, de annál is többet játszottunk és szórakoztunk. Igazán jól éreztem magam ezalatt az egy hét alatt és nagyon megszerettem ezeket a gyerekeket. A legjobb talán az egészben az, hogy ez úgy érzem kölcsönös, hiszen úgy búcsúzkodtak, mintha a szüleiktől válnának el. Magamat és őket is azzal vígasztaltam, hogy ne sírjanak, amiért vége lett, hanem örüljenek, hogy megtörtét és csak a szép emlékekre gondoljanak. Kiss János Imre, Pécs 1.

Nagyon nehéz volt számomra búcsút venni ezektől a gyerekektől, hiszen alighogy találkoztunk, már el is kellett menniük. Így amikor elváltunk, folyamatosan a könnyeimet törölgettem. Ha szeretetet nyújtasz ezeknek a gyerekeknek, annál többet kapsz vissza tőlük, ami számomra leírhatatlan érzés. Ezért is ez életem egyik legjobb élménye és alig várom, hogy újra találkozzunk. Qing Ziling, kínai önkéntes

A tábor utolsó napját minél jobban ki szerettük volna élvezni úgy, hogy csak együtt vagyunk. Ez volt az a nap, mikor megosztottuk egymással a gondolatainkat, jókívánságokat írtunk egymásnak. A végső búcsú a nap és az egész hét legnehezebb része volt számunkra. Nagyon boldog vagyok, hogy része lehettem ennek a tábornak és hálás vagyok, hogy az Alapítvány munkatársaival, mentoráltjaival a jövő nemzedékének tudását bővíthettük. Nagyon várom a következő alkalmat. Chakee, sri lankai önkéntes

     

Vasárnap – július 15  A mai nap nagyon korán keltünk. Nagyon nehezen, de izgatottan, mivel ma volt a vizsga.  Nagyon hálásak vagyunk felkészítőinknek, mivel mindenki jól teljesített.  Ennek ellenére lassan teltek az órák – alig vártuk, hogy a Hargita Balu Parkba menjünk. Mindenki mászott, sokat kacagtunk egymáson, ez még jobban összehozta a csapatot. Közben az eső is elért minket, a jég csak úgy kopogott a sisakjainkon. Miután szerencsésen hazaértünk, szabad foglalkozás volt. Vacsora után szurkoltunk a foci VB döntős csapatainak. Végül mindenki bemutatta tehetségét a csoportnak. Jó volt látni a társainkat „más bőrben” is. Mindenki, aki részt vett a versenyen nyert – várjuk jövőre a folytatást. Miután meg volt eredményhirdetés mindenki évezhette a zenét és táncolhatott is. Nagyon kimerültünk és fáradtak voltunk e hosszú nap után, DE MINDEN CSEPPJE MEGÉRTE. Berki Róbert

 

“Már csak egy nap és véget ér a nyári tábor. A reggeli tornával indítottunk, majd reggeli következet. Úgy ültünk asztalhoz, mint egy nagy család. Nem állt meg az élet, hiszen vizsgáztak a fiatalok mindabból, amit a héten sikerült megtanulunk. Nagy hatással volt rám, hogy mindenki küzdött és bizonyítani akart. A munka után jól megérdemelt pihenés következett a közeli kalandparkban. Szuper időt töltöttünk ott, majd hazaérkezésünk után a világbajnokság zárómérkőzésér szorítottunk.

Ahogy említettem a tábor végéhez közeledünk, de mégis valami új kezdődött a számomra. Barátságok szövődtek, olyanok, amiket magammal viszek. Az Alapítvány ezeket a gyerekeket valóban igazi támogatásban részesíti, hiszen olyan támaszt, biztatást ad nekik, amit minden nehéz élethelyzetben jól tudnak majd alkalmazni. Kimondhatatlanul büszke vagyok, hogy az Alapítvány életének része lehetek. Ez az egyik oka annak, amiért ismét visszajöttem Magyarországra, hogy az Alapítvány önkéntese lehessek. Igyekszem a legtöbbet kihozni magamból, hogy segítő kezet nyújthassak.” Chathura Chamupathi, önkéntes Sri Lanka

Szombat (július 14.) – A mai napa reggeli közös tornával kezdődött, mely hatására mindnyájan felébredtünk. Reggeli után elkezdődött napi oktatás, mely véget nem érőnek tűnt mivel alig vártuk, hogy elmehessünk Tusnádfürdőre úszni. A rendelkezésre álló két óra nagyon gyorsan telt el, szinte észre sem vettük, hogy már annyi ideje a vízben voltunk, mindenki nagyon örült ennek a közös programnak. Sokat játszottunk együtt, úgy gondolom, ez is segített össze rázni a csapatot. Lassacskán elkezdtünk összecsomagolni és visszajönni a tábor helyszínére, ahol vacsoráig szabad foglalkozással tölthettük el az időt. A vacsora elfogyasztása után két izgalmas előadást hallgathattunk meg a két külföldi önkétes, Margaery és Chatura által, melyek azon városokról szóltak, melyekben élnek. Nagyon érdekes és színes előadások voltak, sok új információt tudhattunk meg úgy a városokról, mint a kultúrájukról. A prezentációk lejártával elmentünk tisztálkodni és lefeküdni, mivel egy hosszú és eseménydús napban volt részünk.

 

 

Péntek (július 13) – Reggel csodás időre ébredtünk. A reggeli után folytatódott a tanulás. Egy újabb témával birkóztunk meg.  Ezt követően ellátogattunk a Mikó várba, ahol egy igazán érdekes tárlatvezetésen vehettünk részt. Megismertük a csíki dolgos ember hétköznapjait, a juhász életformát, a tejtermékek készítési módját, az ács mester szerszámait, a kocsiszín és a házbelső fontos részeit, funkcióit. Mit jelent a népi viselet színvilága – jelenti a családot az életet a halált a szeretetet a vagyont a földet, erdőt, mezőt. Teljes kódtáblázat!  A hallottakat egy kvíz követte. Nem volt csoport, mely keveset tudott volna! Mindenki nyert, hiszen a kérdések több mint 90 %-át helyesen válaszolták meg. Örömteli, tartalmas délelőtt volt a mai. Az este számháborúval, versenyekkel telt és egy filmnézésével zárult.

Csütörtök (július 12.) – A mai napot is a szokásos reggeli tornánkkal indítottuk, melyet ezúttal Chakee, a Srí Lankai önkéntes tartott, kint a természet lágy ölén. Miután elfogyasztottuk a kiadós reggelit – egy kis pihenő után – neki láttunk a tanulásnak. Ismét kiscsoportokban érkeztek hozzám a lelkes gyerekek, így nagyon belsőséges hangulatban, vidáman teltek az órák. Különösen jól esett számomra azt tapasztalni, hogy mindenki gyakorolta a tegnap tanultakat, így gördülékenyen tudtunk haladni. Ellátogattak hozzánk Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság két munkatársa Csutka Mária Magdolna, felügyelő és Szász Katalin Melinda vezérigazgató helyettes, akik örömmel találkoztak a táborozókkal és ismerkedtek a programunkkal. Miután véget értek az órák ebédelni mentünk, amit a szokás imákkal kezdtünk és zártunk. Majd következett a csendes pihenő, amit ki pihenéssel, ki tanulással töltött. Ezután Dánél Sándort látogattuk meg a saját fazekas műhelyében Csíkszeredán, ahol különféle agyag tárgyakat készíthettünk saját kézzel, valamint formák segítségével, sőt a mesterember segítségével még az agyagkorongot is kipróbálhattuk.  Mindenki sorra került, így a sok apróságon felül mindannyian egy míves agyagedénnyel leszünk gazdagabbak, amint a mester kiégeti őket. Hazaérve a szállásunkra – gyors kézmosás után – neki láttunk a vacsoránknak. Azt est hátralevő részét mindenki máshogyan töltötte; a srácok fociztak, a lányok többsége röplabdázott, ám egy kisebb csoport a tábort járta körbe és készített szebbnél szebb képeket a hargitai tájról és a csodálatos naplementéről a hegyekkel a háttérben. Kiss János Imre Pécs 1., önkéntes

Szerda (július 11) –  Reggelünk ismét izgalmasan indult. Kellően megmozgattuk izmainkat a torna során. Mozgás után reggeli következett, amire rendkívül nagy szükség volt. Kellett az energia, mert egy igazán produktív nap várt a gyerekekre. Megtörténtek az első angol nyelvi foglalkozások. A vegyes csoportokra osztott fiúk és lányok különböző nyelvi feladatokat oldottak meg a foglalkoztatók segítségével.  Minden foglalkoztató más-más módszerrel adta át a tudását a gyerekeknek. Chatura például megfitogtatta rendezői készségeit és egy ”Restaurant” szituációs játékkal értette meg a srácokkal, hogy hogyan is kell rendelni egy étteremben angol nyelven. Ebéd után egy kis csendes pihenő következett, ahol mindenki tanult és pihent felváltva, hogy a délutáni kézműves foglalkozáson és az elmaradhatatlan focin újult erővel tudjon részt venni. Ezek után fürdés, vacsora aztán mindenki kedve szerint tölthette az estét. Volt, aki a Horvát-Angol mérkőzést nézte és voltak, akik egyéb elfoglaltságot találtak maguknak. A csodálatos napunk alatt mindenki kellően elfáradt, így nem volt nehéz lefektetni a srácokat aludni. Bodonyi Benjamin, Pécs 1 önkéntes

Kedd – (július 10.) A festménybe illő táj elbűvölő itt Hargita megyében, ahol a mai nappal kezdetét vette az angol idegen nyelvi tábor. Erdély különböző területeiről érkeztek a gyerekek, egy hétre elegendő ruhával a táskájukban. Mindegyikük tele van energiával, izgalommal és csak úgy ragyog a szemük az izgalomtól, hiszen egy év elteltével ismét itt lehetnek velünk. Számomra nagyon lenyűgöző volt ezt látni. Nagyon boldogan vártam ezt a pillanatot. Ahogyan megnyitottuk a tábort, ahogy üdvözöltük egymás, ahogy beszélgettünk a nap folyamán ez mind, mind felejthetetlen. A napirend szerint haladt napunk, volt néhány olyan program (csapatépítő játékok és ügyességi feladatok), amelyeket én állítottam össze ezeknek a nagyszerű gyerekeknek. Nagyon boldoggá tesz, hogy mindannyian szerették és élvezték. Új barátokat is szereztem. Ma délután elmentünk bowlingozni, nagyszerű volt, mindegyiküknek tetszett. Olyanok vagyunk, mint egy nagy család, a hangulat nagyon meghitt volt, a szívem szeretettel van tele. Mindegyik gyerek élvezte a programot, amelyet összeállítottunk nekik. Kaptam néhány levelet a gyerekektől a nevemre címezve. Igazából ez már siker, mert úgy érzem, hogy már a tábor első napján sok mindent elértem. A mentorok, a kis-mentorok és az önkéntesek lenyűgözőek, barátságosak, nagyon jó velük dolgozni. Mi mindig egy csapatként dolgozunk, és hiszem, hogy ebben  táborban éppen ebből kifolyólag mindig sikerünk lesz. Chathura Chamupathi, önkéntes Sri Lankáról