Küldetésünk végéhez értünk
„A mohácsi 3-as csoport tagjaival a Maker’s Red Box Global Warning – Klímaexpedíció a Föld körül küldetését teljesítettük. A csapat feladata a globális felmelegedés következményeinek vizsgálata a Föld különböző területein és az ottani jógyakorlatok megismerése.
Virtuális utazásunk megkezdése előtt megbeszéltük mit jelent pontosan a globális felmelegedés, mi a legfőbb okozója és milyen közvetlen illetve közvetett hatással van életünkre. Megismertük útvonaltervünket és azt a hajót – L.E.A.F. kutatóhajó – amelyen a következő hónapokat tölteni fogjuk. Összeírtuk milyen felszerelésre lesz szükségünk. A felsorolásból természetesen nem maradhattak ki a személyes tárgyak sem.
A következő lépésben mindenki megtervezte a saját kabinját. Ehhez az Inkscape vektorgrafikus képszerkesztő programot használtuk. Az elkészült kabinterveket lézervágó segítségével fizikailag is elkészítettük.
Tudtuk, hogy a küldetés sikerességének egyik fontos eleme a munkamegosztás. Ezért mindenki választott területet, amelyért felelős volt. Ezek a területek, szerepet az alábbiak voltak: döntéshozó, művész, influenszer, kutató, vállalkozó és feltaláló.
Miután mindenki átvette személyes Hajónaplóját, amelyben az utazás során rögzíteni tudjuk tapasztalatainkat, élményeinket felszálltunk a kutatóhajóra és elindultunk első úticélunk felé.
Első állomásunk Csennai, India negyedik legnagyobb városa volt. Itt megismertük azokat a kihívásokat, amelyet a globális felmelegedés állít egy tengerparti várost elé. Fő feladatunk Csennai közlekedéssel kapcsolatos problémáinak tanulmányozás és egy fentartható városi közlekedési modell kialakítása volt. A feladat modellezéséhez közlekedési eszközöket terveztünk Inkscape programban és nyomtattunk ki 3D nyomtatóval. A fő feladat mellett idő szakítottunk arra, hogy a térséggel kapcsolatos hírekkel kapcsolatban „valós- vagy álhír?” kutatást végezzünk.
Indiai feladataink elvégzése után tovább indultunk Palau felé. Indulás után kaptuk a hírt, hogy útvonalukhoz közel kitörni készül egy vulkán. Úgy döntöttünk, hogy kitérőt teszünk és megvizsgáljuk milyen hatással van a globális felmelegedésre egy vulkán kitörése. Előkészületeket tettünk arra, hogy a helyszínen különböző méréseket végezhessünk. Felfrissítettük mikrovezérlő – micro:bit – programozási ismereteinket és összeállítottuk a fény-, hang- és CO2 mérésre valamint földrengés jelzésére alkalmas műszereinket. Időben érkeztünk ahhoz, hogy biztonságban el tudjuk helyezni a műszereket és a kitörés előtt biztonságos távolságba hajózva a micro:bit rádiós kommunikációját használva adatokat gyűjtsünk.
Palauhoz közeledve megkaptuk a palaui gyerekek üdvözlő videóját, amelyből megismertük a szigetvilág sokszínű ámde törékeny voltát. Megérkezésünkkor nekünk is alá kellett írni a Palau Pledge fogadalmat, amely aláírásával minden a szigetre lépő vállalja, hogy óvja és megvédi a környezetet.
Palau lakosainak fő bevételi forrása a halászat és a turizmus. A szigeten a fő feladatunk annak vizsgálata volt, hogy a globális felmelegedés okozta vízszint emelkedés, vízhőmérséklet emelkedés és a tengervíz savasodása milyen hatással van tengeri élőlényekre, különösen a korallokra. Saját vizsgálatokból és kísérletekből bebizonyosodott, hogy a tengervíz felmelegedése és savasodása elpusztítja a korallokat és így azokat a korallzátonyokat, amelyek védik a tengerpartokat és élőhelyet biztosítanak több száz tengeri állatnak. Palaun vízszintmérő állomásokat telepítettünk és programoztunk valamint 3D tervezett korallbölcsőkkel és mesterséges szigetekkel segítettünk abban, hogy újjáéledjenek a sziget korallzátonyai.
Élményekkel és napfénnyel feltöltődve folytattuk utunkat. Úticélunk az örök jég, a permafroszt birodalma. A permafroszt az aljzatot alkotó jég, és minden belefagyott anyag összessége. Így magában rejti az elmúlt több százezer évben jégben konzerválódott rengeteg apró lényt is, főleg mikrobákat és a mikrobákkal veszélyes elegyet alkotó szerves anyagokat, vírusokat, baktériumokat, melyek elhullott állatok, növények fagyott állapotban lévő bomlástermékei. A szerves anyagok nagy mennyiségű CO2-t tartalmaznak, a fagy következtében azonban nem tudnak teljesen lebomlani. A globális felmelegedés hatására a permafroszt olvadni kezd, melynek következtében a fagyott aljzatban rekedt szerves anyagok bomlásnak indulnak, óriási mennyiségű üvegházhatású metánt szabadítva fel ezzel.
Utazásunk utolsó állomása Dél-Amerika, az Orinoco folyó torkolata volt. Ez a terület többek között mangrove erdeiről és mocsarairól ismert. A mangrove mocsárerdők speciális sótűrő fajok, melyek alkalmazkodtak az ár-apály zóna sajátos életkörülményeihez. Trópusi és szubtrópusi területeken élnek, általában tenger- és óceánpartokon, valamint folyótorkolatok egyesülésénél az un. brak vizekben. Hasonlóan a korallzátonyokhoz a mocsárerdők védik a partvonalat és életteret biztosítanak több száz hal és madárfajnak. A mangrove mocsárerdők fontos szerepet töltenek be a klímaváltozás elleni küzdelemben, hiszen egy hektár mangroveerdőnek tízszer annyi a karbonmegkötő képessége, mint az ugyanekkora területen fekvő szárazföldi erdőké. Ezen az állomáson a vizek sótartalom mérésére szolgáló szenzorokat telepítettünk és programoztunk valamint megvizsgáltuk milyen hatással van a globális felmelegedésre a terültre jellemző energianövény és pálmaolaj termelés.
Expedíciónk végére értünk, elindultunk haza. Egy hosszú, ám tartalmas időszakon vagyunk túl. Út során láthattuk, hogy egyes földrajzi területre nagyobb hatással van a klímaváltozás, míg mások védettebbek. Ahogy az üvegházhatást okozó gázok egyre inkább melegítik a légkört, mindhárom éghajlati övezetben történnek erőteljes változások, de az övezeteken belüli, kisebb kiterjedésű, különálló éghajlati területek másként viselkednek, mivel egészen különböző az érzékenységük.
Megtanultuk mit jelent a klímaváltozás és milyen hatással van a mi életünkre. Olyan tudással és képességekkel gyarapodtunk, amely segít abban, hogy szűkebb környezetünkben tudatosan tegyünk a klímaváltozás ellen.” Schlepp Péter oktató
„Azt viszem magammal, hogy a korallok hő hatására meg tudnak főni.” Katona Hanna
„Megtanultam a microbitekkel dolgozni és sokat tanultam az üvegházhatásról is. Legjobban a kabintervezés tetszett.„ Szász-Nica Denissza
„Nekem nagyon tetszett az egész expedíció, a kedvenc helyem Palau volt.” Krepp Áron
„Izgalmas expedíción vettem részt, Palau nagyon tetszett. mert szeretem a korallokat.” Hunyadi Levente
„ Nem tudtam, hogy Palaun esküt kell tenni, érdekes volt hallani erről.” Kovács Szilárd
„Én ebből azt tanultam, hogy hogyan kell vigyázni a környezetre. Nekem a mikrobit tetszett a legjobban, örülök, hogy részt vehettem ebben a projektben. „ Krämer Viktorina
„Megtanultuk, hogy hogyan kell beprogramozni a microbitet, különböző kísérleteket hajtottunk végre és elutaztunk több helyre is. Mindenki kapott egy szerepet és az szerint kellett dolgozni, volt hogy az interneten kellett kutatnunk. „ Fölker Lili
„ Ez a kaland hosszú volt, de nagyon jó. Több megállónk volt az utazás során, amikről sok új dolgot tanultunk. Például, hogy Palau egy szivacsváros.” Magos Hanna
„Csennai érdekes volt, főleg a tutukok miatt.” Ráczga Emese
„A microbit nagyon tetszett, az expedíció tele volt izgalmas helyekkel.” Csibor Olivér
„Csennairól sokat megtudtunk, nagyon alulfejlett a technológiája.” Lipták Szabolcs