Elérkezett az utolsó nap
Hosszú utazás után sikeresen megérkeztünk Románia egy kedves és barátságos részére, Csíkszeredára, ahol kezdetét vette a majd kéthetes tábor, ami július 19- től, egészen július 30-ig tart.
Mindez nem hétköznapi ez számunkra, mivel most mi adhatjuk át mindazt, amit mi kaptunk az Alapítványtól az itteni hátrányos helyzetű és nehéz helyzetben lévő gyermekeknek. Az utazás Judit néni vezetésével, a távolság miatt hosszasan, de annál inkább gördülékenyen ment, bár kicsit fáradtak lettünk a nap végére. Csató Miklós bácsi szeretettel várt a helyszínen és üdvözölt mindet. Másnap hétfőn, egy reggeli után már érkeztek is a fiatalok. 26 lelkes és szeretetteljes lány és fiú. Érkezés után ők is elfoglalhatták a szobáikban a helyüket, majd utána egy kicsit egymással is megismerkedtünk egy kötetlen beszélgetés során. A fiatalok megszeppenve vártak minket, de idővel kezdtek feloldódni. Kora délután egy kellemes ebéd után már el is kezdődtek a feladatok a gyerekeknek. Melitta fellelkesített őket egy kis csapatjátékkal. Nagyon lelkesek voltak és örültek, hogy részt vehetnek ebben a játékban. A folytatásban Kinga, Melitta, Patrik és jómagam próbálunk segítni Judit néninek, hogy megbírkozva mindenféle nehézséggel, kihívással és feladattal hozzájáruljunk ahhoz, hogy a fiatalok jól érezhessék magukat és élményekkel gazdagodva induljanak haza majd a hónap végén. Bogdán Csaba kis-mentor
2. nap – Ma kedd van (július 21.). Ismét egy élményekben gazdag napon vagyunk túl. Reggel a szokott időben megkezdődtek az angol órák. A tanárnőnk nagyon figyelmes, mindenkire odafigyel és azt szeretem a legjobban, hogy nem érzem magam kirekesztve. A csoport tagjaival tudok együtt haladni, mert támogat mindenben, ha elakadnék. Kinga néninek ugyan olyan fontos vagyok, mint minden más gyerek a csoportban. Ha fegyelmez, nem szid meg, hanem valamilyen feladatot ad és ez tovább lendít. Izgalmas dolog történt délután egy-egy regényt olvastak fel nekünk. Melitta csoportjában nem csak ő olvasott fel a könyvből, hanem mindenki megkapta ezt a lehetőséget. Odaadóan vágtunk bele és felváltva olvastunk egy-egy szakaszt. A táborban az is nagyon jó, hogy itt mindenki odafigyel a másikra. Uzsonna után Csabi és Patrik következett. Kiváló és változatos ügyességi feladatokat adtak. Jól szórakoztunk és a végén még jutalomban is részesültünk. Nekem legjobban a tészta halászat tetszett. Hamar itt volt az este, vacsora után két quizzel lepett meg bennünket Melitta. Magyarországgal, irodalommal, történelemmel, földrajzzal, gasztronómiával és az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekkel bombázott bennünket, így a nap végére nemcsak testileg, de szellemileg is kellemesen elfáradtunk. Nagyon szépen vezette a játékot, amit nem tudtunk a végén azt elmondta … és ez nagyon jó volt, mert tanulni is tudtunk belőle. A csoportom igazi csapatként működött. Mindenki elmondhatta mire gondol és aztán átbeszéltük a lehetséges megoldásokat. Lefekvés előtt meghitt zenéléssel búcsúztunk egymástól. Ismert és kevésbé ismert dallamoktól volt hangos a ház, de szívből jött az ének. Igazán jól éreztük magunkat. Vas Márton, Keresztúr
3. nap – Reggel (július 22.) felkeltünk, a torna és a reggeli után nekiálltunk tanulni. Két csoportban tanulunk. Én Judit néninél vagyok. Elég kemény volt, sokat tanulunk, ami hasznos volt. Az a jó, hogy segít mindenkinek, türelmes velünk, de nagyon szigorú. Jó, hogy megtanuljuk az aznapi anyagot, amit kikérdez mindig. Miután ebédeltünk folytatódott a nyelvtan óra, ami nehezebben megy, de most is biztatatott minket és így szaladtak a percek. Elmaradhatatlan volt a délutáni játék Csabival és Patrikkal. Ma is sokat nevettünk és igazából feldobódtunk. Uzsonnára fagyit kaptunk, majd egy igazi csapatjáték következett ahol jócskán elfáradtunk, mert sokat szaladtunk. Az egész napban az volt a legjobb, hogy úgy érzem szeretnek és mindig meghallgatnak. Lévai Attila, Székelykeresztúr
Reggeli után elkezdődtek az angol foglalkozások. Számomra nagyon jól telt, hiszen megtanulhattam pár új dolgot, melyek a jövőben még hasznosak lesznek. Kinga nagyon jól tartja az órákat, mindenki számára érthetően el tudja magyarázni az anyagot. Délutáni folytattuk a regények felolvasását. Én itt Judit néni csoportjában vagyok, aki Jack Londontól a Vadon szavát olvassa fel nekünk. Mint mindig most is nagyon harmonikusan telt, hiszen többen közülünk bekapcsolódhattak ebben. Uzsonna után a fiúk szerveztek ügyességi játékokat, amin mindenki jól érezte magát, és a végére mindenki nyakig borotvahabos lett. Ezután jött a nap legjobb része, csoportokba osztva szinte egy maratont futottunk le, ami a sok üldögélés után jó jött. A játék végére nagyon kifáradtunk, de a csapat nagyon összerázódott. Estére még egy kinti sorverseny várt ránk, majd a fürdést követően mindenki elment pihenni. Jakab Henrietta, Székelykereresztúr
4. nap – (július 23.) Mint minden nyarat ezt is nagy izgalommal vártuk. Ebbe a táborba érkezve nagy meglepetésünkre már az első szavak is angolul hangzottak el és csak késő délutántól van lehetőségünk magyarul beszélni. A nevek hallatán jöttünk rá kikkel is vagyunk együtt. A mai nap is reggeli tornával kezdődött melyet egy társunk vezetett. A kisebb és nagyobb korosztály találkozva be mutathatta a héten felhalmozott tudását, majd egy közös zenélés vette kezdetét amibe egy ide érkező Csányis kiránduló csoport betekintést nyerhetett. A finom ebéd után egy érdekes filmet vetített le Csabi. Ezt követően sorversenyek következtek és süteményt is készítettünk. Az esti programot csapatjáték töltötte ki, amibe mindenki nagy élvezettel vett részt. A mi részünkről ez egy fantasztikus tábor. Gráncsa Ferenc, Czine István, Varga Zsolt
5. nap – (július 24.) Nekem ez a tábor idén nagyon tetszik, főként barátok szempontjából. Minden évben részt vettem eddig ebben a táborban, de az idei a legjobb. Egyrészt azért, mert több kis-mentor érkezett, másrészt nemcsak a tanulásról szól, hanem a szórakozásról is. Szabadidőben énekelni szoktunk, ami nagyon jó, mert a hangulata annak, hogy harminc személy együtt énekel, egészen más, mint mikor egyedül gyakorolok. A mai nap volt az első, ami nem a tanulásról szólt. Elég szomorúan kezdődött a reggel, mert csak nyolc pontot kaptunk a szobapontozáskor. A délelőtt cukorka vadászattal kezdődött. Nagyon jó volt, mert a mi csapatunk nyert, és én imádok nyerni. Délutánra azt kaptuk feladatul, hogy állítsunk össze egy koreográfiát, egy adott énekre. Amikor elkészültünk bemutattuk egymásnak, valamint felköszöntöttük Kingát neve napján. Jó volt együtt ünnepelni. A mi csapatunk nagyon odatette magát. Az eddig készült fotók visszanézése vicces volt, és lelkileg nagyon tápláló, mert a képek számunkra is bizonyították, hogy egymáshoz tartozunk, attól függetlenül, hogy szoktunk egymással veszekedni. A délután változatos programokat kínált, voltak akik kézművesedtek és meg kell hagyni csodás darabok születtek. Akkora volt a lelkesedés, hogy társainknak meglepetés gyanánt is készítettünk pár darabot. Melitta igazán kedves meglepetést gondolt ki számunkra. Türelemmel fordult mindannyiunkhoz, amikor elakadtunk és segítség kellett abban, hogy hogyan folytassuk a munkát. Remélem a héten lesz még alkalmunk arra, hogy kézművesedhessünk. Társaink egy része könyvet olvasott, de voltak akik fociztak levezetve a felesleges energiát. Barátaink, aki a tavalyi és tavaly előtti angol táborokban részt vettek meglátogattak bennünket az esti órákban. Olyan jó volt felidézni velük az elmúlt évek emlékeit. Vacsora után pedig jött az elmaradhatatlan táncház. Majlát Renáta, Csíksomlyó
6. nap – (július 25.) A mai nap is még a pihenésé, a napindító reggeli után két lehetőség közül választhattunk. Miközben a többiek Judit nénivel, Melittával és Kingával üvegfestést csináltak, én elmentem filmet nézni, ami nagyon jó volt. Tarthatott volna tovább is egy kicsit. Csináltam pár álomfogót fonalból a film alatt és odaadtam azoknak, akiket megszerettem: Melittának, Kingának és Judit néninek, Betty néni sem maradt ki, mert neki tegnap este adtam át. Miután ettünk, elindultunk Csobotfalvára a borvízforráshoz. Csobotfalván nagyon tetszett minden, jól éreztük magunkat, először ebben a táborban tudtam fára mászni. Ez egy nagyon jó élmény volt, szereztem pár karcolást de megérte. Még nem köszöntem meg a nevelőknek, hogy elvittek ide, de mihelyt időm lesz rá, megköszönöm. Hazafelé egész végig kocogtunk és futottunk. Kicsit zavaró volt a nagy meleg, már nagyon várjuk az esőt, ennek ellenére tökéletes volt az egész nap. Miután hazajöttünk ettünk, fürödtünk és pihentünk. Hönig János, Bögöz
7. nap – Vasárnap (július 26.) volt az utolsó pihenőnapunk, mielőtt hétfőn megkezdenénk a német órákat, így igyekeztünk kiélvezni az időt. Reggeli után elindultunk a Nyergesre, ahol a csíksomlyói búcsút szokták tartani. Ez a nap is nagyon meleg volt, így a túrázást egy borvízforrásnál kezdtük meg, majd elindultunk fel a hármas oltárhoz. Mivel sok dolgot vittünk magunkkal, ez nem volt egyszerű, de megérte, mert megosztva vittük a terhet: a szendvicseknek valót, a vizet, a gyümölcsöt, a labdákat, a plédeket és sok mindent, ami egy ilyen kirándulásra szükséges. Odafent a hármas oltárnál piknikeztünk egyet, emellett futottunk, labdáztunk, kártyáztunk, dominóztunk, egyszóval szórakoztunk egy jót. Hazafelé elkapott minket egy kis zivatar, de a nagy meleg után nagyon jól esett és mindenki felfrissülve, vidáman folytatta a hazafelé vezető utat. Visszaérve filmeztünk, majd megírtuk azt a felmérőt, ami alapján csoportokba leszünk osztva a német héten. Vacsora után megtudtuk az eredményeket, Judit néni, Kinga és Melitta csoportjaiba kerülhettünk be, az elkövetkező napokat velük fogjuk tölteni és tőlük tanuljuk meg az alapokat. Az estét énekléssel zártuk és időben elmentünk aludni, mert a munka megkezdődik a hétfői nappal. Kalányos Imelda, Rugonfalva
8. nap – (július 27.) A német hét számomra rendhagyó módon indult, ugyanis egy csoportot kapva én is elkezdhettem a táborozó gyerekeket tanítani. Ugyan kis csoporttal indultunk, de úgy érzem, hogy éppen ideális ahhoz, hogy megpróbálkozhassam a tanítással. Meglepő, de jóleső érzés volt, hogy mennyire figyeltek a gyerekek arra, amit mondok, és hogy mekkora igyekezet volt bennük arra is, hogy a lehető legtöbb dolgot megértsék és megjegyezzék. A délelőtti foglakozásokat szókincsfejlesztéssel kezdtünk, majd ebéd után a nyelvtannal folytattuk. A késő délutánba nyúló órák után Csabi és Patrik egy kis játékkal örvendeztettek meg minket, majd uzsonna után egy másik csapatépítő játéksorozat következett, ahol rejtvényfejtéstől kezdve, sportoláson át a sudokuig bezáróan mutathatták meg a fiatalok, hogy mennyire tudnak csapatban működni. Este egy mini koncertnek lehettünk résztvevői, mivel egy kórus látogatott el a szállásunkra, és adtak elő a táborban részt vevő gyerekekkel különböző kórusműveket. Holnap újult erőre virradva még egy tanulással teli napba fogunk majd bele. Lévay Melitta kis-mentor
9. nap – A mai nap (július 28.) számomra nagyon tökéletes volt. Reggel elég nyugisan keltem fel és már előre is örültem az egész napnak. A reggeli torna nagyon jól esett, ezúton is meg szeretném köszönni az itteni nevelőimnek és tanáraimnak, hogy megszervezték a kis tornát minden reggelre. A foglalkozásokra kitérve szeretném elmondani, hogy az órák nagyon jól telnek. Nagyon tetszett, ahogy Judit néni tanította a németet, játékosan, de következetesen, egyszóval tökéletesen. Tetszett, hogy játszottunk egy számomra nagyon akciódús, kedves játékot, az viszont nem tetszett, hogy nem én nyertem, hanem Patrik. A mai napon Patrikkal megtaláltuk az összhangot, és végre egy jót tudtunk beszélgetni, minden jel szerint ő is oda van a fura, tudományos, ufós dolgokért. Az ebéd nagyon finom volt, és utána sem esett nehezünkre a tanulás Judit nénivel, mert a munka mellett német dalokat és táncot tanultunk, ami felpezsdített és jól esett a nagy melegben. A délutáni órák után a lányok Melittával együtt elkészítették a holnapi búcsúnapra szánt süteményt és én is elmondhatom, hogy végre volt egy újabb sikerélményem, mert hosszas fejtörést követően ki tudtam rakni Judit néni puzzle-os játékát. A Csaba által szervezett filmezés elnyerte a tetszésemet és nagyon megnevetetett, remélem még lesz ilyen tábor ahová eljöhetek és ahol ilyen jó emberek vesznek körül. Szomorú és boldog is vagyok … nemsokára véget ér a tábor: szomorú vagyok, mert itt kell lassan hagyni ezt a kis csapatot, a tanítóimat, barátaimat, de boldog is vagyok, mert nemsokára láthatom a kis szobámat és végre úszhatok. Várom a táncházat Kingával, hogy kicsit kibulizzam magam, és levezessem az összegyűlt energiáimat, remélem nagyon nyugodt és jó lesz az éjszakám. Hönig János, Bögöz
A tábor utolsó napja, ahogy mi mentorok láttuk
Lakatos Patrik: Eleinte, mikor Judit néni felkért erre a táborra, kicsit megijedtem, de végül is remek módon alakult, ezek a fiatalok aranyosak, kedvesek, viccesek, jól kijöttem velük. Számomra ez a tábor nagyon élvezetes volt.
Király Kinga: Nehéz szavakba önteni azt, ami itt fogva tartott engem 10 napon keresztül. Ezek a gyermekek hatalmas szeretetet és örömet nyújtottak nekünk, és ezt soha nem lehet elfelejteni. Mikor 26 gyermekkel együtt sírunk a búcsúzás alkalmával, az az érzés semmihez sem fogható. Nagyon szeretném, ha máskor is részese lehetnék ennek a csodának. Köszönöm!
Lévay Melitta: Úgy hiszem, hogy az az érzés, ami a búcsúzáskor elfog, nem leírni, hanem érezni kell. Ez a közel két hét hihetetlenül gyorsan eltelt, és csak egyet lehet mondani: többet akarunk abból a szeretetből, ami itt fogadott bennünket, és amitől búcsút kell, hogy vegyünk.
Bogdán Csaba: Eljött az utolsó nap és elmondhatom, hogy hihetetlen sok tapasztalattal készülök a hazaútra. El sem tudtam képzelni, hogy mi mindent lehetett tanulni ezektől a fiataloktól. A nehéz búcsú után hazafelé vezet az út. Remélem, hogy legközelebb is számítanak rám és részese lehetek ismét ennek mind, újra.
Hollósi – Simon Judit: Tudást, időt és az együtt játszás örömét ajándékba hozni jöttünk … 10 nap elteltével mégis mi érezzük úgy, hogy az itt minket körülvevő fiataloktól érkező szeretet ajándékával gazdagon megrakodva, a belőlük áradó önzetlenség és adni tudás kincsével térhetünk haza. Mindig örömmel fogunk gondolni az itt megélt napok közös élményeire! Várunk Benneteket jövőre is!